Hírek

2006.10.09. 14:22

Erőfitogtatás atomrobbantással

Észak-Korea hétfőn föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre. Az esemény világ-visszhangja jóval nagyobb a detonáció fizikai erejénél.

Csák Elemér

A hivatalos phenjani bejelentés hangsúlyozza, hogy a hétfői atomrobbantás „sikeres és teljesen biztonságos” volt, „száz százalékban hazai tudás és technológia felhasználásával” hajtották végre. A közlemény szerint „a kísérlet történelmi esemény, mert nagymértékben bátorítja és elégedettséggel tölti el a koreai néphadsereget és a népet, amely nagy erejű és független védelmi képességgel kíván rendelkezni”. Phenjan emellett úgy véli, a „kísérlet hozzájárul a Koreai-félsziget és a környező térség békéjének és stabilitásának védelméhez”.

Külföldi – köztük orosz és amerikai – megfigyelő állomások megerősítették a robbantás tényét. Adataik szerint a detonáció trotilban kifejezett ereje 4-500 tonna, de maximum 800 tonna volt, ami nem számít jelentősnek. A 2. világháború végén ledobott amerikai atombombák ereje Hirosimában 15 ezer, Nagaszakiban 21 ezer tonna trotilnak felelt meg.

A kísérlet hírére ingerülten és dühösen reagált a világ számos országa. Tony Blair brit kormány „teljességgel felelőtlen tett”-nek minősítette a robbantást. Japán is úgy nyilatkozott, hogy a teszt „megbocsáthatatlan”. Az Egyesült Államok szerint a „provokatív lépés” tovább növeli a feszültséget” a térségben; Washington hétfőn azt követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács hozzon azonnal intézkedéseket. John Howard ausztrál miniszterelnök bejelentette: szorgalmazni fogja, hogy a BT pénzügyi, utazási és más szankciókat hozzon Phenjan megbüntetésére. Dél-Korea közölte: nem fogja tűrni, hogy szomszédja atomfegyverrel rendelkezzen. Szöul szerint Észak a kísérlettel megszegte a két ország korábbi megállapodását, ezért első lépésként leállította a KNDK-nak szánt élelmiszer-szállítmányokat. Magyarország a nemzetközi közösséget fenyegető fejleménynek tekinti az észak-koreai kísérleti atomrobbantást. A magyar kormány álláspontja szerint Phenjan magatartása nem maradhat válasz nélkül – közölte a külügyi szóvivő.

A világon jelenleg öt deklarált atomhatalom létezik: az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. Több államról tudható vagy gyanítható ugyanakkor, hogy rendelkezik atomfegyverrel; igazoltan atomfegyver birtokában van India, Izrael és Pakisztán. A hivatalosan elismert nukleáris országok státusát az 1968-ban született atomsorompó egyezmény rögzíti. Ebben az (1992-ben teljessé tett) megállapodásban az atomhatalmak kötelezték magukat arra, hogy nem adnak át atomfegyvert más államoknak. Garantálják ugyanakkor a nukleáris technológiához való hozzáférés jogát békés célú atomenergia-szükségletük kielégítésére, ha alávetik magukat a nemzetközi ellenőrzésnek. Irán esetében ez utóbbi szándékot hiányolja az Egyesült Államok, Izrael és az Európai Unió.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság már napokkal korábban jelezte, hogy föld alatti atomrobbantásra készül, s közvetlenül a teszt előtt tájékoztatta Kínát, illetve a többi érintett országot. Az első kísérleti atomrobbantást az Egyesült Államok hajtotta végre 1945. július 16-án, a Szovjetunió először 1949. augusztus 29-én robbantott először, a britek 1952-ben, a franciák 1960-ban, Kína 1964-ben, India 1974-ben, Pakisztán pedig 1998-ban hajtott végre bombarobbantást. A legfejlettebb technológia birtokosai ma már úgy tökéletesítik atomarzenáljukat, hogy nem végeznek föld alatti vagy feletti teszteket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!