Hírek

2006.10.10. 16:16

Nem is volt észak-koreai atomkísérlet?

Megosztja a tudósokat a közép-európai idő szerint hétfő hajnali fél négykor végrehajtott észak-koreai atomkísérlet híre. Egyesek szerint a kommunista ország nem is atomfegyvert robbantott, ha pedig igen, úgy a kísérlet nagy valószínűséggel nem sikerült.

BAMA

Hosszadalmas elemzésre lesz még szükség, amíg minden kétséget kizáróan kiderül: valóban atomfegyvert tesztelt-e Észak-Korea - állítják a tudósok. Tény, hogy az ázsiai ország bejelentette, sikeres atomrobbantást hajtott végre; dél-koreai földtani szakemberek pedig a Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengést mértek nem sokkal a hivatalos közlés előtt Észak-Koreában. A rengést a legtöbb szakértő szerint legfeljebb 0,8 kilotonna – 800 tonna – TNT erejének megfelelő robbanás okozhatta. Igaz, az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov bejelentése szerint 5-15 kilotonna közötti volt a robbanás, s a tudósok most ez utóbbi adat cáfolására, vagy megerősítésére várnak.

Ugyanis sok múlik a robbanás erején. Egy hirosimai atombomba méretű atomfegyver – 15 kilotonna erejű – elkészítése és tesztelése sokkal könnyebb, mint egy 1 kilotonnánál is kisebbé. Mert a kisebb fegyver elkészítéséhez már ismerni kell a miniatürizálási technológiákat is. Az sem kizárt, hogy Észak-Korea végrehajtotta az atomkísérletet, de az nem sikerült, a bomba besült, a láncreakció pedig nem zajlott le teljesen. Így elképzelhető egy jóval kisebb robbanás, amely valóban legfeljebb 800 tonnányi TNT erejének felelt meg.

Egyes elképzelések szerint nem kizárt, hogy a kommunista állam távol van az atomfegyver kifejlesztésétől, és az egész kísérlet egy hatalmas blöff. E nézetek szerint Észak-Korea csak hagyományos robbantást végzett a föld alatt, amely hasonló szeizmikus mozgásokat produkált, mint egy ugyan olyan erejű nukleáris kísérlet. Igaz, ez esetben a csalás idővel ki fog derülni, mert a két robbanás – a nukleáris és a kémiai - ha alig mérhetően is, de eltérő lökéshullámokat produkál. Bár ha az egész átverés is, néminemű bravúrra akkor is szükség volt, mert több száz tonna robbanóanyagot detonátorok sokaságával egyszerre felrobbantani rendkívüli pontosságot igényel.

Szintén komoly bizonyítékok lesznek a kísérleti területről készített kémfelvételek. Ha tényleg 4-800 tonna TNT robbant, ehhez hatalmas üreget kellett ásni a mélybe, ami gondos talaj-előkészítést igényelt. De ezen kívül a topográfiai változásokból – süppedések, felgyűrődések – is lehet következtetni a robbanás természetére. Döntő lesz a radioaktív szennyeződés jelenléte a környéken és a levegőben, azonban még semmit nem jelent az árulkodó elemek – urán, plutónium - hiánya. Nem kell ugyanis bravúr ahhoz, hogy egy földalatti atomkísérlet után ne szabaduljon ki szennyező anyag, a mélyből.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!