Hazánkban a halálos kór

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Tüdőszűrés egy budapesti kórházban. Az orvosok újra kötelezővé tennék a tüdőröntgent a bevándorlók részére is (képünk illusztráció) – fotó: Kerék Ágnes
[/caption]Elkülönített kórtermekben három olyan beteget kezelnek Magyarországon, akik a tuberkulózis (tbc) egy fokozottan veszélyes fajtájával fertőződtek meg – mondta Kovács Gábor tüdőgyógyász- főorvos. A kezelésüket végző Somoskövi Ákos tüdőgyógyász hozzátette: az érintettek életkilátásai nem jók. Azt egyelőre nem tudni, a betegeket hol kezelik, illetve hogy pontosan kikről van szó.

A gyógyíthatatlan betegséget okozó baktériumok megjelenésére elsőként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hívta fel a figyelmet. A szervezet összefogást sürget az XDR-törzs megfékezésére, ellenkező esetben becsléseik szerint a következő kilenc évben 14 millió emberéletet követelhet a fertőzés. A kór első áldozatait Dél-Afrikában szedte, elsősorban a legyengült immunrendszerű AIDS-betegek közül. Azóta a kór továbbterjedt Kelet-Európa számos országára: a volt szovjet utódállamokban tavaly ötvenhét esetet regisztráltak, a betegek fele hamarosan belehalt a súlyos kórba. A legalább két antibiotikummal szemben ellenálló tbc-k ugyanis háromszor halálosabbak, mint a közönséges fajták.

A tüdőbaj keleti szomszédainknál sokkal elterjedtebb betegség: 4–6-szor annyi a tbc-s, mint nálunk. Magyarországon ezt sikerült visszaszorítani: tavaly mindössze kétezer új megbetegedést regisztráltak. Az orvosok kiemelték: annak az esélye, hogy a cseppfertőzéssel terjedő kórt valaki tömegközlekedési eszközön utazva kapja el, akár egy náthát, rendkívül csekély. A szokásos antibiotikumra nem reagáló baktériumtörzs mégis komoly veszélyt jelent, ugyanis a gyógyszergyártók egyelőre nem fejlesztettek ki megfelelő szereket. A legveszélyeztetettebb csoportba a hajléktalanok, a HIV-fertőzöttek, a súlyos cukorbetegségben szenvedők, az alkoholisták, illetve a nyomorban élő, legyengült immunrendszerű idősek tartoznak. A magas fővárosi tuberkulózis-esetszámra magyarázatot adhat, hogy a hajléktalanok között a betegség tizenkétszer gyakoribb.

Az orvosok elképzelhetőnek tartják, hogy a tuberkulózis XDR-törzsével fertőzött betegek azok közül az idénymunkások közül kerültek ki, akik elsősorban az ország keleti megyéiben keresnek munkát. A szakértők szerint a veszélyes baktérium terjedésének megakadályozására vissza kellene állítani azokat az év elején hatályon kívül helyezett rendelkezéseket, amelyek a munkavállalási és a tartózkodási engedélyhez bizonyos egészségügyi vizsgálatokat – így a tüdőröntgent is – kötöttek.

A magyarok ellenállóbbak a betegséggel szemben

A magyar tuberkulózisos betegek 14 százalékának szervezete egyféle antibiotikumra nem reagál, míg az esetek csupán öt százalékában fordul elő, hogy két gyógyszerrel szemben is ellenálló a baktériumtörzs. Összehasonlításképp: Kazahsztánban a betegek 80 százaléka legalább kétféle gyógyszerre nem reagál. „A TBC baktériumtörzsei között megjelentek olyanok is, amelyek kettőnél több, a betegség kezelésére kifejlesztett antibiotikummal szemben is ellenállók, ezért nevezik ezt a fajtát extrém drog rezisztensnek, azaz XDR-nek” – tájékoztatott az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főigazgatója, Strausz János.