Hírek

2007.03.08. 18:16

Három kórház szűnik meg

Véglegesen eldőlt, mely kórházak szűnnek meg és mely gyógyintézményeket vonják össze. Molnár Lajos tegnap délután ismertette kórházlistáját, a Fidesz pedig válságtanácskozást hívott össze.

Bánky Bea

Három kórház zárja be kapuit áprilistól. Lakat kerül az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre (OPNI), a svábhegyi gyermekgyógyintézetre és a Schöpf-Merei Kórházra, továbbá tucatnyi kórház csak ápolási feladatokat lát el a jövőben – derült ki hivatalosan is, Molnár Lajos egészségügyi miniszter tájékoztatóján.

A tárcavezető úgy kezdte bejelentését, „lehet, hogy csalódást fog okozni”, mivel döntése nem tartogat meglepetéseket. Valószínűleg nem vigasztalja az érintett intézményeket, de a végleges Molnár-lista meglehetősen puhának tűnik, hiszen a bejelentés előtt még úgy lehetett tudni, öt kórház fejezi be a működést.

A kecskeméti Repülőkórház és a borsodi dialíziscenter helyi megállapodásnak köszönheti túlélését, igaz, feladataikat a megyei kórházak veszik át (utóbbi eddig is a miskolci kórházon belül működött). Ugyanakkor nem csak a megszüntetendő kórház-épületek, hanem több egészségügyi ingatlan eladására is sor kerülhet. Az egyik fővárosi csúcsintézmény, az Állami Egészségügyi Központ létrehozásával – amely a BM Kórház, az Országos Gyógyintézeti Központ, a Honvéd-, valamint a MÁV-kórházak összevonásával történik – a négy közül több épületet is kiürítenek.

„Nem szeretnénk, hogy az átalakítás sokáig elhúzódjon, ugyanakkor tudjuk, hogy egyes intézmények esetén az átmenet nem lesz gyors” – mondta Molnár Lajos. Becsléseik szerint 20 milliárd forintra rúgnak majd az átalakítás költségei, beleszámítva a végkielégítések számláit. Molnár bevallotta: még megbecsülni is nehéz, hány orvos marad munka nélkül, de „mivel 2500 kórházi orvos hiányzik a rendszerből, valamint 200 betöltetlen háziorvosi praxis van az országban”, szerinte az állástalanság legfeljebb átmeneti lehet. Véleménye szerint 1500 orvosnak és 6000 egészségügyi dolgozónak kell munkahelyet váltania.

Válságtanácskozást hívott össze a Fidesz

„Következetesen fellép a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, bizonyos kormány-közeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen a Fidesz” – áll a közleményben, amelyet Molnár Lajos hivatalos bejelentése előtt adtak közre. Az ellenzéki párt szerint a miniszter döntése drámai hatással lesz a magyar egészségügyre, a Fidesz ezért péntek reggelre válságtanácskozást hív össze, melyen a párt vezetői, szakpolitikusai, valamint a kórházakat fenntartó önkormányzatok és megyei jogú városok vezetői vesznek részt.

Az egészségügyi miniszter kihirdette az új ellátási körzeteket is; a munkaanyag összesen négyezer oldalt tesz ki, de az intézményeket, a mentőszolgálatokat és a háziorvosokat külön-külön, részletesen értesítik, hogy pontosan mely terület lakosait fogadhatják, illetve hogy a családorvosok mely kórházba írhatnak beutalót betegeiknek. Ha áprilistól valaki nem a területileg hozzá tartozó kórházban akarja kezeltetni magát, annak saját zsebből kell kifizetnie ellátása költségének harmadát, legfeljebb 100 ezer forintot.

A szerda este elfogadott kormányrendelet szabályozza, hogy átmenetileg a megszűnő intézmények is végezhetnek sürgősségi ellátásokat. Az is szerepel a jogszabályban, hogy az a terhes kismama, aki már kiválasztotta szülészét, ne kényszerüljön orvost váltani azért, mert megszűnik a kiválasztott intézmény (Schöpf-Merei Kórház).
Az új rendszer alapjait már decemberben, az úgynevezett kapacitástörvény parlamenti elfogadásával lefektették: 60 ezer aktív ágyból csupán 44 ezret tartanak meg, viszont 20 ezerről 27 ezerre növelik a krónikus ápolási fekhelyek számát. Az aktív ágyak leépítésének indoka a drága ellátás (évente átlagosan 5,5 millió forint ágyanként) 20-25 százalékos kihasználatlansága. A krónikus fekhelyek számának emelését pedig azzal indokolta a tárca, hogy az elöregedő lakosságnak nagyobb a kielégítetlen gondozási igénye.

Az átpolitizált, kórházak között folyó csaták tavaly novemberben még a kiemelt státuszért folytak. 39 intézmény szerezte meg a súlyponti kórházaknak járó privilégiumokat, például a garantált közfinanszírozást. A nagyobb szakmai presztízs persze kötelez is: 24 órás sürgősségi ügyeletre, valamint arra, hogy valamennyi osztály doktorai ugrásra készen várják a bonyolultabb műtétekre szoruló betegeket, valamint a daganatos pácienseket. Januárban kezdődött a kiemelt listáról lemaradt, mintegy nyolcvan kórház harca a túlélésért, amelynek végeredménye a tegnapi miniszteri döntés.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!