Hírek

2007.08.15. 18:26

Ez már nem gyerekjáték!

Mérgező élelmiszerek, életveszélyes játékok, túlhevülő akkumulátorok: a közelmúlt sorozatos botrányai miatt úgy fest, hogy lassan semmilyen termék vásárlásánál nem érezhetjük magunkat teljes biztonságban. Legfőképp, ha az adott áru kínai gyártmány.

Farkas Károly - Németh Márk - Vég Márton

Világszerte majdnem húszmillió, hazánkban pedig tízezernél több gyermekjátékot kénytelen visszahívni a Mattel, miután kiderült, hogy az egyik kisautó festéke mérgező, számos baba pedig fulladásveszélyes.


Itthon is bőszen kutathatnak az aggódó szülők a gyerekszobákban, ugyanis Magyarországra is kerültek a Mattel gyermekekre veszélyes játékaiból. A Barbie babáról elhíresült cég kedden jelentette be, hogy világszerte mintegy 18 millió babát és játékot hív vissza azonnali hatállyal a piacról, mivel azok károsíthatják a gyermekek egészségét.
Hazánkban két terméket érintett a visszahívás, egy fém kisautót, valamint a Polly Pocket babákat. A Verdák című animációs film egyik karakterét, Sarge-ot ábrázoló kiskocsinak a festéke a megengedettnél nagyobb arányban tartalmaz ólmot, így mérgezést okozhat, ha a gyermek megrágja, vagy megnyalja azt. A Polly Pocket játékcsaládnak a 2002 és 2006 között gyártott babáiban lévő apró mágnesek pedig kieshetnek, így azokat a kicsik könnyen lenyelhetik. Ráadásul ha egynél több mágnest nyel le a gyerek, akkor – mivel azok vonzzák egymást – belső sérüléseket és elzáródást, a tüdőbe kerülve pedig fulladást okozhatnak.

A mérgező kisautóból csupán 422 darab került forgalomba Magyarországon, utóbbiakból azonban – mivel régebben gyártották őket – nem tudni, hogy hány lehet belőlük a boltok polcain, illetve a hazai gyerekszobákban. Becslések szerint tízezernél is több fulladásveszélyes baba talált gazdára hazánkban az elmúlt években.

Az említettek mellett az Egyesült Államokban még Barbie babákat, Batman és Doggie Day figurákat is visszavontak, mert azok is árthatnak a gyerekek egészségének. A visszahívás-hullám által érintett Mattel játékokban az a közös, hogy mindegyiket Kínában gyártották.
„A játékok visszahívása mindegyik esetben önkéntes és megelőző jellegű volt, ugyanis eddig még nem történt baleset” – tájékoztatta lapunkat Tóth Tibor, a Mattel Toys Hungary vezetője. Elmondása szerint a hibás termékekről tájékoztatták viszonteladóikat, így a veszélyesnek minősített játékok elméletileg már tegnap lekerülhettek a boltok polcairól.

A cég ráadásul becseréli a már megvásárolt, de egészségre ártalmas termékeket. Ehhez még blokkal sem kell rendelkezniük a vásárlóknak, és az sem előírás, hogy sértetlen legyen a játék csomagolása, vagy hiánytalanul meglegyen az össze alkatrésze. A beszolgáltatottakért cserébe hasonló értékű új – a cég ígéretei szerint biztonságos – játékokat kapnak a fogyasztók.

Hasonlóan világszintű visszahívásra kényszerül a Nokia: nem kevesebb, mint 45 millió telefonjának akkumulátorát kénytelen kivonni a piacról. A finn telekommunikációs óriás azután kényszerült erre a lépésre, hogy több mint száz esetben a szó szoros értelmében felrobbantak a Nokia nevével értékesített, de a Matsushita Battery Industrial által 2005. december és 2006. november között legyártott, BL-5C típusszámú akkumulátorok.

Az élelmiszeripar botrányai megrengették a bizalmat

A dioxinnal szennyezett guargumi ismét ráirányította a figyelmet az élelmiszerbiztonság kérdéseire. Mint kiderült, az E412-ként jelölt adalékanyagból végül Magyarországon nem került forgalomba olyan, amely az egészségre ártalmas lett volna.

A fogyasztók többsége inkább rezignáltan fogadta a mérgezett élelmiszerekről szóló híradásokat, pedig az elmúlt években többször is előfordult, hogy fogyasztásra alkalmatlan, vagy éppen veszélyes élelmiszerek kerültek forgalomba. Az ólommal, majd aflatoxinnal dúsított pirospaprika, az ürülékkel forgalmazott török datolya vagy a felvágottakba kevert vágóhídi hulladékok után minden idők legnagyobb magyarországi élelmiszerbotránya tavaly decemberben robbant ki. Az állat-egészségügyi hatóság a M.E.G.A.-cégcsoport raktáraiban fedezett fel importált élelmiszereket, amelyeknek manipulálták a szavatossági idejét.

A legutóbb éppen Magyarországon, Kecskeméten is ez történt. A Nokia E60 típusú készülék fél kettő körül került töltőre, és nagyjából négykor következett be a robbanás, amelynek következtében a tulajdonos elmondása alapján a telep kirepült a készülékből, a falnak csapódott, majd égési nyomokat hagyott a szőnyegen. A szétrepülő darabok megsebesítették a tulajdonos kezét, amikor azokat megpróbálta összeszedni, hogy megakadályozza tűz kialakulását.

A korábbi esetek külföldön történtek, ráadásul általában utángyártott telepek voltak a hibásak. Nyár elején egy kínai fiatalember az életét vesztette, amikor a zsebében felrobbant a mobilja. A kínai rendőrség szerint az akku silány minőségű hamisítvány volt, amely nem ment át a biztonsági teszteken.

A cég ingyen cseréli ki a telefonok akkumulátorait. Felhívják a figyelmet: amennyiben a telefonban ebben az időszakban gyártott akkumulátor található, annak 26 jegyű azonosítószáma alapján a Nokia weboldaláról megtudható, szükséges-e annak cseréje. Ha igen, a rossz akkumulátort postán kell elküldeni a Nokia címére, az újat is így kapja meg.

Létszámhiány miatt nem botlanak bele a veszélyes árukba az ellenőrök
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) szerint az egyre szaporodó botrányok ellenére általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy egyre több a nem biztonságos termék a boltok polcain. „Arról lehet szó inkább, hogy egyre gyakoribbak az ellenőrzések, így pedig arányában talán több élelmiszerről vagy játékról derül ki, hogy veszélyes lehet a fogyasztókra” – mondta lapunknak Klima Katinka. Az FvF szóvivő-helyettese hozzátette: valószínűleg a létszámhiány az oka annak, hogy a Mattel veszélyesnek bizonyult játékaiba az ellenőrök „nem botlottak bele”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor a gyártókra kötelező előzetes termékbemutatás vonatkozott. Jelenleg a gyártó és a kereskedő saját maga ellenőrzi a termékei minőségét. Ezt azonban a kevésbé lelkiismeretes, ellenben haszonéhes szereplők nem mindig kellő gondossággal végzik. „Ha a kormányzati szándék törvényi alakot ölt, akkor szeptembertől egységes szervezetbe tömörülhetnek a fogyasztóvédelem szerteágazó területei. Ez pedig reményt adhat a hatékonyabb munkára” – hangsúlyozta Klima Katinka.

„Nem zárható ki teljes mértékben, hogy korrupció nyomán maradhatnak fenn a polcokon veszélygyanús termékek. Ez azonban szerintem nem jellemző, mert az ellenőrök többsége megszállott fogyasztóvédőnek nevezhető” – mondta lapunknak Garai István. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a tisztességtelen vállalatok állandóan „lesben állnak”, és amint a hatósági ellenőrzés lazulását észlelik, azonnal aktivizálják tevékenységüket. Garai leszögezte, hogy az előzetes termékbemutatás szabályát azért törölték el, mert az állam nem akarta vállalni azért a felelősséget, ha valami mérgező vagy veszélyes áru kerül a polcokra. Az utólagos, szúrópróbaszerű kontroll azonban csak kellő létszám mellett lehet eredményes stratégia.

Milliós visszahívások - nem csak Kínából

Ford (2007) Amerikai gyártmányokat érint az autógyár 3,6 millió autóra vonatkozó visszahívása. Kiderült, hogy a sebességellenőrző berendezés kapcsolószerkezete túlhevülhet, ami füstölést és tüzet is okozhat számos 1992 és 2004 között gyártott modell esetében.

Suzuki (2007) Közel 40 ezer SX4 típusó autót hívott vissza a cég, miután felfedezték: problémát okozhat a kézibowden rossz rögzítése. Emiatt bekövetkező balesetről nem érkezett hír. A mennyiségből körülbelül 6300 darab talált gazdára Magyarországon.

Sony (2006) A japán cég több mint tízmillió túlmelegedésre hajlamos laptop-akkumulátort hívott vissza. A tűzveszélyes alkatrész található például a Dell, a Lenovo, az Apple, a Toshiba, a Fujitsu, az Acer és természetesen a Sony noteszgépekben.

Peugeot (2005) Hazánkra is kiterjesztették a 307-esek visszahívását: a 2003 májusa előtt gyártott gépkocsikban több alkalommal előfordult, hogy a kormányszervó-szivattyúba jutó víz zárlatot, majd tüzet okozott a motortérben.

Nikon (2005) A japán gyártó bejelentette: egyes fényképezőgépeinek akkumulátora újratöltés közben túlmelegedhet, és meggyulladhat. Három évvel korábban 90 ezer kamerát hívott vissza a cég hasonló probléma miatt.

IBM (2003) Tűzveszélyes monitorokat vont ki a forgalomból az informatikai óriáscég. A visszahívás az 1997-ben Tajvanon gyártott monitorokra vonatkozott. A terméket nálunk nem forgalmazták, ám a használt monitorokkal kereskedők nagy mennyiségben hozták be az országba.

Suzuki (2007) Közel 40 ezer SX4 típusó autót hívott vissza a cég, miután felfedezték: problémát okozhat a kézibowden rossz rögzítése. Emiatt bekövetkező balesetről nem érkezett hír. A mennyiségből körülbelül 6300 darab talált gazdára Magyarországon.

Sony (2006) A japán cég több mint tízmillió túlmelegedésre hajlamos laptop-akkumulátort hívott vissza. A tűzveszélyes alkatrész található például a Dell, a Lenovo, az Apple, a Toshiba, a Fujitsu, az Acer és természetesen a Sony noteszgépekben.

Peugeot (2005) Hazánkra is kiterjesztették a 307-esek visszahívását: a 2003 májusa előtt gyártott gépkocsikban több alkalommal előfordult, hogy a kormányszervó-szivattyúba jutó víz zárlatot, majd tüzet okozott a motortérben.

Nikon (2005) A japán gyártó bejelentette: egyes fényképezőgépeinek akkumulátora újratöltés közben túlmelegedhet, és meggyulladhat. Három évvel korábban 90 ezer kamerát hívott vissza a cég hasonló probléma miatt.

IBM (2003) Tűzveszélyes monitorokat vont ki a forgalomból az informatikai óriáscég. A visszahívás az 1997-ben Tajvanon gyártott monitorokra vonatkozott. A terméket nálunk nem forgalmazták, ám a használt monitorokkal kereskedők nagy mennyiségben hozták be az országba. Az élelmiszeripar botrányai megrengették a bizalmat A dioxinnal szennyezett guargumi ismét ráirányította a figyelmet az élelmiszerbiztonság kérdéseire. Mint kiderült, az E412-ként jelölt adalékanyagból végül Magyarországon nem került forgalomba olyan, amely az egészségre ártalmas lett volna.

A fogyasztók többsége inkább rezignáltan fogadta a mérgezett élelmiszerekről szóló híradásokat, pedig az elmúlt években többször is előfordult, hogy fogyasztásra alkalmatlan, vagy éppen veszélyes élelmiszerek kerültek forgalomba. Az ólommal, majd aflatoxinnal dúsított pirospaprika, az ürülékkel forgalmazott török datolya vagy a felvágottakba kevert vágóhídi hulladékok után minden idők legnagyobb magyarországi élelmiszerbotránya tavaly decemberben robbant ki. Az állat-egészségügyi hatóság a M.E.G.A.-cégcsoport raktáraiban fedezett fel importált élelmiszereket, amelyeknek manipulálták a szavatossági idejét. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!