„Lapáton” a Tanár Úr

Külön fejezetet érdemelne, vajon miért is olyanok a hazai televíziókban dolgozó műsorvezetők, amilyenek. Aki nézi például a reggeli programokat, jól tudja, miről beszélek. Az egyik tévében színészek és egyéb celebek csinálnak hülyét magukból és a nézőkből, a másikon okoskodó, fontoskodó, nagyképű parasztok osztják az észt, a harmadikon meg egyesek olyannyira elfogultak, olyannyira meg akarják szolgálni a bizalmat, hogy kís híján belerúgnak azokba, akik nem a várt-remélt választ adják, esetleg más véleményen vannak, mint a kérdező. Dehát a jelek szerint ezek bocsánatos bűnök, az effajta alkalmatlanság már fel sem tűnik, arról meg végképpen nincs szó, hogy valakit ezek miatt rúgjanak seggbe. Azt – legalábbis idehaza – mással szokták kiérdemelni.

Mindez annak apropóján jutott az eszembe, hogy – valószínűleg sokak örömére – a TV2 bejelentette: Havas Henriket letiltották a képernyőről. Az erről szóló közleményben azt írják, hogy „Havas elmúlt időkben tanúsított viselkedése és megnyilvánulásai nem illeszkednek a csatorna szellemiségéhez, műsorpolitikájához és hosszú távú terveihez”. Majd azt is hozzáteszik: „Amennyiben Havas Henrik nem változtat viselkedésén, nincs helye a TV2-n.” Na, végre – sóhajthatnak fel az újságíró ellenségei –, éppen ideje volt, hogy mások is észrevegyék azt a visszataszító pökhendiséget, azt a tájékozatlansággal vegyes agresszivitást és azt a mindent és mindenkit lenéző magatartást, amely a „Tanár Urat” (hogy ezt a titulust vajon mivel érdemelte ki?) mindig is jellemezte. Csakhogy azok, akik így gondolják, valószínűleg tévednek.

Az egyik internetes portál ugyanis úgy értesült, hogy Havast a ma reggeli megjegyzéséért tették lapátra, amikor is egy telefonos játék során – könnyűnek találva a feladott kérdést – ironikusan valami olyasmit mondott, hogy milyen nehéz kérdés, s hogy köszönet érte a szerkesztőknek és a TV2 csodálatos vezérigazgatójának. Hogy valóban ez áll-e a hirtelen jött letiltás hátterében, azt nem tudom, sőt, a gyanúm szerint ez soha nem is fog kiderülni. De nagyon is el tudom képzelni, hogy minden így történt. Mert a totális alkalmatlanságot, a nézők hülyére vevését egy televíziónál (is) minden további nélkül meg lehet úszni, ellentétben a főnök hiúságának megsértésével.

Havas egyébként érdemben nem kommentálta az esetet (mondván, majd akkor teszi meg, ha jogilag értelmezhető papír lesz a kezében), de azt nem mulasztotta el, hogy fűnek-fának nyilatkozzon, s hogy ezekben apróbbakat-nagyobbakat belerúgjon Várdy Zoltánba, a csatorna vezérigazgatójába. (Amivel egyébként valószínűleg csak annyit ért el, hogy a TV2 véglegesen megválik tőle.) Mielőtt félreértenének, sietek leszögezni: Havas szerintem is bőven megérett arra, hogy levegyék a képernyőről, de nem a főnökre tett megjegyzései, hanem egész tévés működése okán. Merthogy rá is érvényes a Woody Allen-i mondás: aki   nem tudja, tanítja.