Hírek

2007.09.29. 15:23

Végleg elhagyja a Köztársaság teret az MSZP

Több, mint egy évtizeden át tartó dilemma után nemrég eladták az MSZP Köztársaság téri székházát. A kazamata-mítoszok övezte, rossz emlékű épületet nemsokára lebontják, s a tervek szerint négycsillagos szálloda épül majd a helyén.

Weszelovits Dániel

Még szilárdan áll az MSZP volt székháza, az egykori Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri központja. Itt-ott még égnek a lámpák, emberek jönnek-mennek, bár az épület már nagyjából kiürült, a párt hónapokkal ezelőtt kiköltözött. Egyelőre még csak a szomszédos metróépítkezés zajai hallatszódnak, de ha igazak a híresztelések, már nem sokáig magaslik a szomorú szürke épület  a nyolcadik kerület közepén. Az MSZP szóvivője, Nyakó István ugyan nem támasztotta alá a székház lebontásával kapcsolatos információkat, de nem is cáfolta azokat.

A politika a negyvenes években költözött be az akkor még Tisza Kálmán tér 27.-be. A ház eleinte náci párt közeli szervezeteknek adott otthont, majd a háború után, 1945-ben beköltözött a kommunista mozgalom. A székháznak nagy szerepe volt az 1956-os októberi és novemberi eseményekben, a felkelők fegyveres erőkkel megostromolták és elfoglalták. Az ütközet rengeteg áldozatot követelt, több tucat embert meglincseltek. A forradalmárok úgy tartották, hogy az épületében embereket is tartanak fogva, így az ostrom után megkezdődött a kutatás titkos föld alatti börtönök után, melynek során nehéz munkagépeket is bevetettek, eredménytelenül. Bár többen úgy emlékeznek, hogy a mélyből segélykiáltó hangok hallatszódtak, nem találtak senkit, és semmit, ami megerősítette volna, hogy valóban kazamaták lettek volna a föld alatti aknákban, így ez a kérdés máig tisztázatlan.

A mítosz hosszú ideig megmaradt, a rendszerváltást követő években is folytak kutatások titkos pincék, folyosók után. 1994-ben mutatta be a Magyar Televízió Dézsi Zoltán Pincebörtön című dokumentumfilmjét, amely a pártház alatti kínzókamrák felderítéséről szólt volna, ha találtak volna ilyesmit.
Bár a Szabad Európa Rádió archív interjúi között több is arról szól, hogy a budapesti földalatti vasút építkezésén dolgozó munkások tudtak egy állítólagos titkos alagút létéről, amely a pártház pincéjéhez vezetett, ezt máig nem sikerült megtalálni. Talán a bontási munkák után végleg fény derül ezekre a feltevésekre.

Az épületben egyébként már nem találhatók egykori pártvezetőkhöz kapcsolódó relikviák, sem történelmi bútorok, ezeket a kilencvenes évek végén egy kipakolás alkalmával széthordták, eltűntek. Egy késő Kádár-korszakból fennmaradt íróasztal maradt meg, amelyen kívül nem igazán akad más tárgyi emlék a múltból. A házban lévő, a népharag áldozatairól szóló emléktábla sorsáról még nincs döntés. A HVG szerint a székházat egy ingatlanforgalmazó cég, a Parkview Hotel vásárolta meg a közelmúltban, megközelítőleg egymilliárd forintért. A Köztársaság téri építmény helyén a tervek szerint négycsillagos szállodát fognak építeni. Gyurcsány Ferenc korábban még arról beszélt, hogy az új székház a VII. kerületi István utcában lesz, de időközben ez a terv megváltozott. A párt megvette a Jókai utcai, egykori KPVDSZ-székházat a VI. kerületben, amelyet azonban a jövő év elejéig nem vehetnek birtokba a politikusok, ugyanis felújításra szorul. A leendő központ közel háromezer négyzetméteres, többemeletes irodaház, amelynek nagy aulája, és színházterme is van.

Történelem

• A Tisza Kálmán téren a század első évtizedeiben piac működött

• 1940-től Birodalmi Német Házként (Reichsdeutsches Haus) adott otthont a nemzetiszocializmus szimpatizánsainak a Tisza Kálmán tér 27. Szám alatt álló ház.

• 1945. január 18. és augusztus 1. között a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának, majd az MKP (későbbi MDP) Budapesti Bizottságának székháza lett, a tér pedig ettől fogva Köztársaság térként szerepel.

• 1956. október 30-án délelőtt a forradalom eljut a székházig, mind a védők, mind a támadók részéről több tucat ember életét vesztette a véres ostrom, és bosszúálló megtorlások során. A székház bevétele után több AVH-s védőt meglincseltek.

• 1956. november első napjaiban lázas kutatás folyt titkos politikai foglyok után, ez azonban nem járt sikerrel.

• 1956-tól 1989-ig az MSZMP budapesti központja lett az épület.

• A rendszerváltás után az MSZMP jogutódja, az MSZP székházává vált.

• 1991-ben lerakták egy, ’56 áldozatai előtt tisztelgő Megbékélés című emlékmű alapkövét, ez azonban azóta sem készült el.

Weszelovits Dániel Történelem • A Tisza Kálmán téren a század első évtizedeiben piac működött

• 1940-től Birodalmi Német Házként (Reichsdeutsches Haus) adott otthont a nemzetiszocializmus szimpatizánsainak a Tisza Kálmán tér 27. Szám alatt álló ház.

• 1945. január 18. és augusztus 1. között a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának, majd az MKP (későbbi MDP) Budapesti Bizottságának székháza lett, a tér pedig ettől fogva Köztársaság térként szerepel.

• 1956. október 30-án délelőtt a forradalom eljut a székházig, mind a védők, mind a támadók részéről több tucat ember életét vesztette a véres ostrom, és bosszúálló megtorlások során. A székház bevétele után több AVH-s védőt meglincseltek.

• 1956. november első napjaiban lázas kutatás folyt titkos politikai foglyok után, ez azonban nem járt sikerrel.

• 1956-tól 1989-ig az MSZMP budapesti központja lett az épület.

• A rendszerváltás után az MSZMP jogutódja, az MSZP székházává vált.

• 1991-ben lerakták egy, ’56 áldozatai előtt tisztelgő Megbékélés című emlékmű alapkövét, ez azonban azóta sem készült el. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!