Hírek

2008.01.12. 06:02

Éveket vesz el életünkből a szmog

A megnövekedett forgalom és a ködös időjárás miatt kimondottan egészségtelen hazánk nagyvárosainak levegője. Szmogriadót mégsem hirdettek: a környezetvédők szerint rossz az érvényben lévő szabályozás.

Hampl Márta – Farkas Károly

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Az elmúlt húsz évben kilencszeresére nőtt az asztmás és többszörösére a tüdőrákos megbetegedések száma
[/caption]Riasztó számok: az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynökségének (EEA) jelentése szerint az unió országaiban, így Magyarországon is egy évvel rövidíti meg az emberek életét a levegő szennyezettsége. Az ügynökség jelentése szerint nemhogy sikerült volna csökkenteni a légszennyezést, de még 12 százalékkal több is a különösen veszélyes szállongó por hazánk városainak levegőjében. Az unió területén 300 ezerre, Magyarországon becslések szerint négyezerre tehető a légszennyezés miatt évente bekövetkező halálesetek száma. Egyedül a fővárosban évente kétezer ember veszti életét emiatt a Levegő Munkacsoport adatai szerint.
Az elmúlt húsz évben kilencszeresére nőtt az asztmás és többszörösére a tüdőrákos megbetegedések száma. Ennek egyik oka pedig kétség kívül az a rendkívüli légszennyezettség, ami egyre inkább eluralkodik hazánkban.

Londoni szmog ült Magyarország felett

A szmognak vagy füstködnek két fajtája van. A Los Angeles-típusú vagy más néven fotokémiai szmog és a London-típusú szmog. Az előbbi nevét onnan kapta, hogy 1943-ban Los Angelesben figyelték meg először, a másikat Londonban írták le, amikor 1952-ben 4-5 napig ülte meg a szmog a várost, és mintegy 4500 ember halálát okozta. Mindkét jelenségre jellemző, hogy szélcsendes időben alakul ki, amikor a terület átszellőzése nem jó, így a szennyezőanyag a felszín közelében felhalmozódik. A mi éghajlati viszonyaink mellett a fotokémiai szmog leginkább a meleg, napsütéses nyári hónapokban jelentkezik. Fő alkotóelemei az ózon, a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és a szénhidrogének. A hideg téli hónapokban London-típusú szmog alakulhat ki. Ennek főbb komponensei a kén-dioxid, por, korom és a szén-monoxid.

Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi bizottságának tagja pénteki sajtótájékoztatóján elkeserítőnek ítélte a jelenlegi állapotot. A képviselő úgy véli, már a Fővárosi Közgyűlés kamionstopról hozott határozata is előrelépést jelent, de gazdasági és társadalmi szemléletváltásra lenne szükség jelentősebb eredmények eléréséhez. Az elmúlt hetekben hazánk több nagyvárosában az egészségügyi határértéket többszörösen túllépte az egészségre ártalmas szálló por indexe, szmogriadót mégsem rendeltek el. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint az érvényben lévő szabályozás alapján nem is lehetne. Ehhez ugyanis a levegőben lévő kén-dioxidnak, és a szálló pornak együttesen kéne átlépnie a megengedett határértéket. A porszennyezettség ezt jóval túl is szárnyalja, a kén-dioxid-szennyezés viszont alacsonyabb, hiszen ez elsősorban a mára nagyrészt megszűnt széntüzelésből eredt, illetve az autók üzemanyagában is csökkentették a kéntartalmat.

Szmogriadóra így csak viszonylag ritkán kerül sor Magyarországon, holott a szakemberek szerint a levegő rossz minősége ezt gyakran indokolná.
Aigner Szilárd meteorológus szerint a levegőszennyezettség szempontjából nem szerencsés hazánk földrajzi elhelyezkedése. A Kárpát-medencébe ugyanis beszorul a levegő: alsó rétege lehűl, sűrű halmazállapotúvá válik, így nem tud kijutni a szennyező anyag. A csapadék, illetve a szélmozgás jótékony hatásának köszönhetően viszont friss levegő érkezik a légkör felső rétegeiből. Az elmúlt hetekben felgyülemlett füstködöt a havazás és a tiszta idő kisöpörte hazánk fölül. Egyelőre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!