Hírek

2008.02.16. 09:06

Elkerülhetőek a lakásbérleti viták

Írásban célszerű rögzíteni a lakásbérlés alapvető feltételeit, így elkerülhetőek a két fél közötti torzsalkodások. Érdemes listát készíteni a lakás és a berendezések átadáskori állapotáról.

Tóth Marcella

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A kaució a bérbeadó számára nyújt fedezetet
[/caption]Sok vitás helyzettől megkímélheti magát, aki lakásbérlésnél írásbeli szerződésben rögzíti a sarkalatos pontokat. Ez nemcsak a bérlő, hanem a bérbeadó védelmét is szolgálhatja. Először is fontos, hogy valóságosak legyenek a szerződők adatai. Ehhez meg kell nézni a személyi igazolványokat, az abban szereplő adatokat, fényképet – hívta fel a figyelmet közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. A lakásbérleti szerződés akkor válik teljes bizonyító erejű magánokirattá, ha azt két tanú jelenlétében írják alá a felek.

A szerződésben meg kell állapodni a fizetési feltételekben, a havi bérleti díj, a kaució összegében. Emellett abban is, hogy milyen egyéb költségeket kell fizetnie a bérlőnek, például közüzemi díjat, közös költséget, biztosítást. Ha hosszabb távra terveznek a felek, akkor érdemes megállapodni arról is, hogy a bérbeadó mikor jogosult emelni a bérleti díjat. Ennek mértékét is lehet rögzíteni a szerződésben. Ki lehet kötni például azt, hogy a KSH inflációs adatainak megfelelően emelkedik az ár. A kaució a bérbeadó számára nyújt fedezetet arra az esetre, ha a bérlőnek bármilyen tartozása marad a bérleti jogviszony megszűnésekor, vagy ha a bérlő az ingatlanban kárt okoz. Ha azonban a kauciót nem használják fel, akkor az visszajár a bérlőnek. Mindkét félnek érdeke, hogy pontosan meghatározzák a felmondási időt.

Leginkább a bérlő számára jelent biztosítékot, ha a bérbeadótól a szerződés aláírása előtt elkéri az ingatlan harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapjának másolatát. Így tud megbizonyosodni arról, hogy az ingatlan bérbeadására jogosult személlyel köt-e szerződést. Fontos tudni, hogy ha a lakásnak van haszonélvezője, akkor ő adhatja bérbe a lakást, nem pedig a tulajdonos. Önkormányzati bérlakás további albérletbe adását az önkormányzat megtilthatja, vagy saját hozzájárulásához kötheti. Ilyen esetben csak az önkormányzat hozzájárulásával lehet lakásbérleti szerződést kötni. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a bérlőnek fokozott együttműködési kötelezettsége van a bérbeadóval szemben. A lakást ugyanolyan állapotban kell visszaadnia, ahogyan átvette. Ezen kívül köteles tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizze, azonban ezt a bérlő szükségtelen zavarása nélkül kell megtennie.

Amennyiben a lakás bútorozott, a berendezési és felszerelési tárgyakról célszerű listát készíteni, melynek során azok állapotát, esetleges hibáit is érdemes rögzíteni. Meg kell állapodni abban is, hogy a bérlő saját szükségleteinek megfelelő berendezési és felszerelési tárgyakat vihet-e a lakásba.

A felmondást is célszerű papírra vetni

A felmondást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása ugyanis a bérleti jogviszony felmondásának érvénytelenségét vonja maga után. Különbséget kell tenni normál eset, illetve a valamelyik fél szerződésszegésén alapuló rendkívüli felmondás között. A bérbeadó rendkívüli felmondással felbonthatja a szerződést például, ha a bérlő nem fizet időben. Azonban a rendkívüli felmondás sem lehet azonnali hatályú. A tulajdonos köteles először felszólítani a bérlőt, hogy fizessen, s tájékoztatni arról, hogy ellenkező esetben felmondja a szerződést. Ha a bérlő nyolc napon belül nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor a bérbeadó további nyolc napon belül felmondhat neki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!