Hírek

2008.02.16. 17:01

Vasárnap Koszovóra figyel a világ

Vasárnap kikiáltja függetlenségét Koszovó – erősítette meg Hasim Thaci miniszterelnök. Szerbia szankciókkal fenyeget.

Tibay Gábor

Vasárnap kikiáltja függetlenségét Koszovó – a korábbi értesüléseket maga Hasim Thaci, az albánok lakta dél-szerbiai tartomány miniszterelnöke erősítette meg szombaton déltájban. Noha már napok óta tudni lehetett, hogy vasárnap erre készül a koszovói parlament, Thaci az utolsó pillanatig nem erősítette meg az erről szóló értesüléseket: mint mondta, a koszovói képviselők döntése „a koszovói polgárok akaratát teljesíti majd”. A várható menetrend szerint a parlament rendkívüli ülésen mondja ki a Szerbiától való függetlenedést, majd több mint kéttucatnyi, elsősorban a kisebbségek védelmét szavatoló törvény elfogadása következik. Hogy a koszovói döntés térségre gyakorolt hatása mi lesz, egyelőre nem tudni. Noha Vuk Jeremics szerb külügyminiszter azt közölte: nem vetnek be katonai erőt a függetlenedő tartomány ellen, hangsúlyozta: a „szakadár” térséget diplomáciai, politikai és gazdasági lépésekkel is büntetik majd. Borisz Tadics pénteken hivatalba lépett szerb elnök azt jelentette ki: meg kívánja őrizni Szerbia szuverenitását Koszovó felett, az önálló államot elismerő országokat pedig diplomáciai szankciókkal fenyegette meg. E szerint Szerbia meg ugyan nem szakítja kapcsolatait a Koszovót elismerő államokkal, de alacsonyabb szintre szállítja le azokat.

Az önálló Koszovó elismeréséről egyelőre az Európai Unión belül sincs teljes egyetértés – az EU külügyminiszterei hétfőn tárgyalnak arról, elismerik-e az új balkáni államot. A közösség többsége az önállóság mellett van, ám többek között Ciprus, Spanyolország és Szlovákia is azt közölte korábban, nem támogatják a koszovói függetlenséget. Az európai huszonhetek ugyanakkor pénteken ellenvetés nélkül, úgynevezett „csendes döntéssel” hozzájárultak ahhoz, hogy az EULEX, vagyis a mintegy kétezer fős, közös rendőri-igazságügyi erő a jövő héten elindulhasson a térségbe. A nagyhatalmak sem értenek egyet a koszovói függetlenség kérdésében: míg az Egyesült Államok támogatja az önállósodást, addig a hagyományosan szerbbarát Oroszország ellenzi azt. Az orosz diplomácia egyenesen azt ígérte, az ENSZ-en belül is gátolni fogja a törekvést.

Több szakértő szerint azonban a koszovói függetlenedés a Balkán, áttételesen pedig a világ békéjét és biztonságát fenyegeti. Dimitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete a hangulatot korbácsolva szombaton azt nyilatkozta: háborúk sora robbanhat ki a függetlenség után. Rogozin szerint – aki állítja, az önálló Koszovó léte elsősorban a tartományt valójában irányító kábítószer-maffia érdeke – a koszovóiak elszakadását a macedóniai és montenegrói albánok követik majd, akik háborút indíthatnak az Albániával való egyesülésért. A diplomata úgy véli: ha Koszovó a nemzetközi jog által elismerten független lesz, akkor jelentősen nő annak az esélye is, hogy Oroszországon belüli, egyelőre el nem ismert köztársaságok is elszakadnak. Haris Silajdzics vezető boszniai muzulmán politikus szerint a függetlenséget követően az egész Balkánon ingataggá válik a helyzet: a boszniai szerbek többsége ugyanis úgy véli, a határokat módosítani kell, ha Koszovó elszakad Szerbiától. Ennek a véleménynek utcai demonstrációkkal is hangot kívánnak adni.

Csak a teljes önállóságot fogadják el

A Szerbia legdélebbi tartományaként ismert Koszovót kilencven százalékban albánok lakják. Az utóbbi évtizedek legvéresebb konfliktusát, az 1996-ban kirobbant koszovói háborút is a függetlenség vágya gerjesztette, miután az 1995-ig tartó első háborús hullám végén Koszovó továbbra is Szerbia autonómiájától megfosztott része maradt. Az 1999-es NATO-bombázás óta Koszovót az ENSZ felügyeli, a békét a NATO-vezette KFOR (azaz Kosovo Force) tartja fenn. A tartomány sorsát rendezni igyekvő tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre: a szerbek széleskörű függetlenséget, ám államszervezeti kötődést javasoltak, ám Koszovó csak a teljes függetlenedést hajlandó elfogadni.

Tibay Gábor Csak a teljes önállóságot fogadják el A Szerbia legdélebbi tartományaként ismert Koszovót kilencven százalékban albánok lakják. Az utóbbi évtizedek legvéresebb konfliktusát, az 1996-ban kirobbant koszovói háborút is a függetlenség vágya gerjesztette, miután az 1995-ig tartó első háborús hullám végén Koszovó továbbra is Szerbia autonómiájától megfosztott része maradt. Az 1999-es NATO-bombázás óta Koszovót az ENSZ felügyeli, a békét a NATO-vezette KFOR (azaz Kosovo Force) tartja fenn. A tartomány sorsát rendezni igyekvő tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre: a szerbek széleskörű függetlenséget, ám államszervezeti kötődést javasoltak, ám Koszovó csak a teljes függetlenedést hajlandó elfogadni. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!