A filmvilág hírei

Rákóczi és Payne

Rákóczi Ferenc mikrofont cserélt. A szokásos rádiós munka helyett egészen másfajta feladatot vállalt… de szokásos munkaeszköze közelében maradt. Különleges orgánumát hamarosan a Max Payne – Egyszemélyes háború (Max Payne, hazai bemutató: október 30.) című misztikus akciófilm magyar változatában csodálhatjuk meg. Egy tetoválóművésznek kölcsönzi a hangját, aki igazi egyedi figura: már azelőtt is meghökkenti majd a mozinézőt, hogy megszólalna; de kivételesen mély, zengő hangja teszi igazán különlegessé. A szinkronszakemberek nem is találtak a szinkronszínészek között olyat, aki megfelelt volna a kényes feladatra. Ezért választották végül a Danubius rádió műsorvezetőjét, aki boldogan mondott igent a felkérésre.
– Régi vágyam volt már, hogy szinkronizáljak – mesélte Rákóczi Ferenc. – Régebben arról álmodoztam, hogy egy természetfilm narrátora leszek. Az nem jött össze, de a Max Payne-nel is elégedett vagyok. A figura, akit szinkronizáltam, őrült fazon. Találkozni nem szeretnék vele egy sötét mellékutcában, de a hangomat szívesen kölcsönadtam neki. Nagyon vicces volt az egész meló, a stábbal sokat röhögtünk: remélem, az eredmény azért vérkomoly lesz.

Diane Lane tudja a titkot

Diane Lane majd harminc éve van a reflektorfényben (igaz, nagyon fiatalon kezdte), három gyereket nevel (sajátján kívül férje két nagykamaszát), Barbra Streisand az anyósa, és bár új filmjében az Éjjel a parton-ban (Nights in Rodanthe, hazai bemutató: október 30.) Richard Gere oldalán meggyőzően alakítja a különféle bánatok között boldogságot kereső nőt, aki ismeri, mind egyetért: Lane napsugaras, optimista, megtörhetetlen teremtés.
– Az ember néha kitűzné a fehér zászlót – ismeri el a negyvenkét éves Oscar-jelölt. – De én többnyire őszintén mosolygok, filmen is, az életben is. Régen vagány voltam, most visszavonultabban élek, és tudom, mi a belső béke titka: a dolgozószobámat nemrég kibővítettem, és átneveztem nyugalom szobának: ott mindig magam lehetek. Ezen kívül már csak teflon lélekre van szükség. Ami az utamba kerül, az vagy lepereg rólam, vagy belefőzöm a menübe. Harmadik lehetőség nincs.

Hol terem a Bond-lány

Éppen búvárruhában volt és Gibraltártól nem messze egy kisköltségvetésű angol vígjáték kamerája előtt kuporgott egy ladikban, amikor az ügynöke telefonon hívta, és minden kommentár nélkül a híres James Bond-főcímdalt énekelte neki a telefonba. Gemma Arteron így tudta meg, hogy szerepet kapott A Quantum csendje (The Quantum of Solace, hazai bemutató: november 13.) című filmben. Ő játszhatja az új Bond-lányt!
– Amikor kiderült, miért kerestek, leállt a forgatás – emlékszik a 22 éves angol színésznő. – Mindenki ünnepelt, és azt mondta, mostantól megváltozik az életem, minden egészen más lesz; én meg persze nem hittem nekik. A partnerem, aki pedig a hősszerelmest játszotta a filmünkben, teljesen meghatódott a hír hallatán. Csak én nem fogtam fel, mi történt velem, talán egészen addig, míg Daniel Craig-gel nem kellett csókolóznom. Igaz, erre már a forgatás első napján sor került. Miközben a csókunkat filmezték, azt mondtam magamnak: „Nahát, tényleg, igazi Bond-lány lett belőlem!”

A zsaruk keménysége

A rendőri munka apáról-fiúra száll New Yorkban. Az igazi zsaru arról ismerszik meg, hogy a fia is egyenruhát ölt. Vagy filmrendező lesz. Gavin O’Connor apja majd 30 éven át a New York-i közrendre vigyázott, fia pedig készített egy thrillert a testületről. A zsaruk becsülete (Pride and Glory, hazai bemutató: december 11.) szokatlanul erőszakosnak, keménynek mutatja a rendőrök világát, melynek a korrupció, a zsarolás és a bosszú legalább olyan természetes része, mint az igazság védelme. Az író-rendező apja mikor a forgatókönyvet is elolvasta kellőképpen fel is háborodott rajta. De a fia – jó rendezőhöz méltóan – tudta, mivel nyugtathatja meg. Bemutatta egyik főszereplőjének, Edward Norton-nak.
– Szívesen beszélgettem Gavin apjával – nyilatkozta a két Oscarra is jelölt színész. – Végül is, a filmben én egy olyan zsarut játszom, akinek az övéhez hasonló a világa: kicsit régimódi, kicsit szemellenzős, úgyhogy bőven tudtam lopni tőle mozdulatokat meg hangsúlyokat. Ő meg szuper jól járt velem: biztos sokkal türelmesebben hallgattam, mint Colin Farrell hallgatta volna. És ő úgyis rossz zsarut játszik a filmben.