Nem lesz prémium az állami vezetőknek?

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Csizmár Gábor államtitkár és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egyránt úgy nyilatkozott, semmiben nem állapodtak meg, tovább tárgyalnak - fotó: Darnay Katalin
[/caption]Amint az várható volt, a Fidesz máris támadta a kormányt a hitelcsomag nagysága miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Uniót és a Világbank által biztosított, 20 milliárd eurós hitel összege az ellenzéki párt szerint arra utal, hogy a kormány egy küszöbön álló államcsődöt kívánt elkerülni. „Mindenkit meglepett a pénzügyi mentőcsomag nagysága. Hogy ezt az IMF-től kellett felvenni, arra utal, jóval nagyobb a baj az államháztartás finanszírozhatóságával, mint azt a kormány bevallotta, illetve mint azt az elemzők gondolták” – mondta Pokorni Zoltán alelnök. Az SZDSZ azt várja, hogy Gyurcsány Ferenc és Veres János pénzügyminiszter tájékoztassa a pártokat a hitelcsomag konkrét elemeiről. „A liberális párt fontos és szükséges  lépésnek tartja a hitelmegállapodást, de úgy véli, ennek tartalmi elemeit a politikai döntéshozók mindegyikének meg kell  ismernie” – hangsúlyozta Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője.

A kormány és az MSZP csütörtökön nem is annyira a hitellel, mint az itthon szükséges intézkedésekkel foglalkozott. Gyurcsány Ferenc utasította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy jövőre ne fizessen prémiumot, jutalmat az állami vállalatok vezetőinek. A kormányfő arra is kérte a tanácsot, hogy az állami vállalatok körében az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok (fb-tagok) tiszteletdíját haladéktalanul csökkentsék 10 százalékkal. Mindez összhangban van a miniszterelnök korábban bejelentett elképzelésével, mely szerint a stabilizációs program részeként 2009-ben befagyasztják az állami cégek vezetőinek bérét.

Jövő héten dönt az IMF a hitelről

Az IMF várhatóan november 6-án hagyja jóvá a hitelkeretet, a valutaalap a 20 milliárd euróból 12,5 milliárdot biztosít hazánknak. Az összeg bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleménybe tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a valutaalaptól.

Gyurcsány továbbá azt kérte, hogy az idei évre eddig ki nem fizetett jutalmak, prémiumok felvételéről mondjanak le az állami cégek vezetői. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető pedig egy lapinterjúban arról beszélt, az önkormányzati rendszer átalakításában van átcsoportosítható tartalék, ami nyilván azt jelentheti, a már ismertetett intézkedési tervek mellett – bérbefagyasztás a közszférában, a 13. havi fizetés szüneteltetése, a 13. havi nyugdíj folyósításának átalakítása - az önkormányzati rendszer igen költséges működéséhez is hozzányúlnának. Ez azonban biztosan nem megy majd az ellenzék támogatása nélkül, ugyanis a helyhatóságok átalakítása kétharmados parlamenti döntést igényel. Egy másik vezető szocialista politikus, Szili Katalin házelnök szerint nemzeti gazdaságfejlesztési program elindítására van szükség. "Erős nemzetgazdaság biztosíthatja csak az ország ellenállóságát a kedvezőtlen külső hatások ellen" - mondta Szili. Az MSZP egyébként továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy inkább bérbefagyasztás, mint munkahelyek megszüntetése. Simon Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára úgy fogalmazott: a minisztérium az országos és regionális sajátosságok figyelembevételével olyan alapok létrehozásáról döntött, amelyek a munkahelyek megtartását, a munkaerőpiacon jelentkező feszültségek kivédését szolgálják. Első lépésben közel 60 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

Az intézkedésekkel leginkább érintett közszféra szakszervezetei is nyilatkoztak a nap folyamán, illetve tárgyaltak a kormánnnyal. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a pénzügyi válság miatt hajlandó ugyan a kompromisszumokra, de ehhez elengedhetetlen, hogy a munkáltatók adják fel a bérek befagyasztására vonatkozó álláspontjukat. Az MSZOSZ közleménye szerint a kormány gondolja újra a törvényesség és igazságosság figyelembevételével a nyugdíjakat érintő tervezett intézkedéseket. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége ennél határozottabban fogalmaz: nem fogadható el, hogy a közszféra dolgozóit sújtsa a kormány a terhek nagy részének áthárításával. A kormánnyal elsőként az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala tárgyalt. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Csizmár Gábor államtitkár és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egyránt úgy nyilatkozott, semmiben nem állapodtak meg, tovább tárgyalnak. A kormányoldal az alacsonyabb jövedelműek kompenzációját keresi, a szakszervezetek pedig a közszolgálati bérrendszer szerves részének tekintik a 13. havi fizetést.

Mennyit lehet spórolni az állami vezetők bérével?

Az állami cégek vezetői mellett az állami vezetők sem kapnának fizetésemelést jövőre. Csak néhány példa: a Magyar Fejlesztési Bank és a MÁV elnökének havi jövedelme meghaladja a 3 millió forintot, az Autópályakezelő vezetőjéé pedig 2 millió forint. A miniszterek bére 1 millió 296 ezer 300 forint, de többüknél ehhez jön még a 231 ezer 900 forintos képviselői fizetés. Valószínűleg ők nem mennek tönkre, ha nem kapnak emelést. A kérdés az, hogy az összes érintett - cégvezető, igazgatósági és fb-tag, miniszter és államtitkár - befagyasztott, illetve csökkentett fizetésével mennyit spórol meg az állam. A Fidesz erre azt mondta: náluk a bérbefagyasztás nem okoz változást az életvitelben.

Csizmár Gábor államtitkár és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egyránt úgy nyilatkozott, semmiben nem állapodtak meg, tovább tárgyalnak - fotó: Darnay Katalin Egyeztetés -->