Súlyos intézkedések a hitelért

Költségvetésihiány-csökkentés, bérbefagyasztás, fizetéscsökkentés, a kommunikációs kampányok és beszerzések leállítása, a 13. havi nyugdíj átalakítása és a 13. havi fizetés szüneteltetése. Ilyen intézkedések léphetnek életbe, ha Magyarország megállapodást akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Költségvetésihiány-csökkentés, bérbefagyasztás, fizetéscsökkentés, a kommunikációs kampányok és beszerzések leállítása
[/caption]

GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök ötpárti egyeztetésre hívta a parlamenti pártok vezetőit, hogy ismertesse a kormány elképzeléseit az IMF-fel kötendő megállapodáshoz. A valutaalappal hazánk azért kötne megállapodást, hogy a nemzetközi szervezettől készenléti hitelt kapjon. Gyurcsány ehhez nemzeti megállapodást szeretne, ami azt tartalmazná, milyen intézkedésekre lenne szükség a válság okozta helyzet kezeléséhez. Lapunk pontokba szedve állította össze a kormányfő javaslatait.
1. Jövőre 3,2-ről 2,6-ra csökkentenék a költségvetési hiányt.
2. Befagyasztanák a kormánytagok – miniszterek és államtitkárok – fizetését.
3. Az állami vállalatok vezetői jövőre nem kapnának prémiumot, jutalmat és 13. havi fizetést.
4. Az állami vállalatok felügyelő bizottsági és igazgatótanácsi tagjainak fizetését 10 százalékkal csökkentenék.
5. Jövőre nem lenne béremelés a közszférában, és nem fizetnének 13. havi bért sem.
6. Azok kapnának 13. havi nyugdíjat, akik elérik az öregségi korhatárt, a magasabb nyugdíjban részesülők 13. haviját 80 ezer forintban maximálnák.
7. Minden olyan kormányzati kommunikációs kampányt leállítanának, ami nem a válsággal kapcsolatos.
8. Leállítanák a központi autó- és telefonbeszerzéseket, illetve a bútorvásárlást.
A miniszterelnök az intézkedések mellett más költségvetési javaslatokat is megfogalmazott. Mint mondta, létrehoznák a stabilitási és adóreform alapot, melyből az államadósságot finanszíroznák, egyszerűsítenék az adórendszert, a munkára rakódó terheket már jövőre az adórendszeren belülről ellentételeznék, 1000 milliárdos alapot hoznának létre a vállalkozások és a munkahelyek támogatására, továbbá átalakítják a szociális segélyezés rendszerét. Figyelemre méltó Gyurcsánynak az a javaslata, hogy a korrupció ellen – ahogy mondta – brutális, a magyar jogban eddig még nem alkalmazott módszereket vezetnének be.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Költségvetésihiány-csökkentés, bérbefagyasztás, fizetéscsökkentés, a kommunikációs kampányok és beszerzések leállítása
[/caption]

AZ MSZP támogatja a miniszterelnök által javasoltakat. Lendvai Ildikó frakcióvezető ezen túlmenően azt is mondta, újra kell gondolni az egyszer már újra benyújtott költségvetést, emellett a pártfinanszírozási törvényt. A szocialisták jövőre a képviselők bérét is befagyasztanák, és újra szabályoznák lakhatásuk támogatását.

Brüsszel lazítana, ha magas a hiány

Az eurótagok ellen nem indulna, az uniós országok ellen hosszabb határidőkkel folyna eljárás, ha a válság miatt átlépik a költségvetési hiányra szabott 3 százalékos határt. Joaquín Almunia pénzügyi biztos hajlandó lemondani a büntetőeljárás beindításáról, ha az eurótérséghez tartozó államok az államháztartási hiány tekintetében csak csekély mértékben és átmenetileg lépik túl a hazai össztermék megengedett 3 százalékát. Ugyancsak brüsszeli hír, hogy pénzügyi támogatási programot készít elő az Európai Bizottság Magyarország számára.

A FIDESZ ÉS A KDNP bírálta Gyurcsányt mondván, a parlament tájékoztatása nélkül nem lehet megállapodást kötni a valutaalappal. Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint az sem tudható, milyen feltételekkel köti a kabinet a megállapodást. „Annak az esélye, hogy az ország az ön vezetesével kilábal a válságból, szinte zéró” – mondta Kósa Gyurcsánynak a megbeszélésen.

AZ SZDSZ szerint a kormány által tervezett intézkedések jelentős része elkerülhetetlen. „Az államnak magán kell kezdenie a takarékoskodást, a közszféra és a nyugdíj kiadásai után az önkormányzati rendszer költségeit is csökkenteni kell” – hangoztatta Fodor Gábor pártelnök. A liberálisok támogatják az IMF-fel kötendő megállapodást, de ahhoz szerintük parlamenti hozzájárulás kell.

AZ MDF több információt szeretne az IMF hiteléről. Dávid Ibolya elnök az egyeztetésen arról beszélt, nem tudni, mik a valutalap követelései. A demokrata fórum azt is tudni szeretné, mibe kerül a hitel az országnak hosszú távon.

Az egyeztetés végén Gyurcsány ígéretet tett arra, hogy nyilvános lesz a valutaalappal kötendő megállapodás. „A valutaalap mindössze két ésszerű dolgot kért. Egyrészt azt, hogy csak annyi kiadást vállaljon az ország, amire pesszimista forgatókönyv esetén is biztosan van pénz. Másrészt ne vállaljon olyan kötelezettséget, amellyel a költségvetés bevételeit csökkentené. A megállapodás nem növeli Magyarország hitelterheit” – mondta a kormányfő.

A SZAKSZERVEZETEK eltérően fogadták a bejelentéseket. A Liga Szakszervezet kész kompromisszumot kötni, de csak a válság mélységéhez mérten, például a minimálbér és a bérajánlás esetében – közölték. A megegyezésért cserébe pedig a munkavállalói és érdekvédelmi jogok megerősítését várják a kormánytól. Ha a kormány hajlandó tárgyalni, akkor a Liga a minimálbér és az átlagos bérajánlás esetében is hajlandó engedményeket tenni úgy, hogy a verseny- és közszférában azonos elvek érvényesüljenek.
A Pedagógusok Demokratikus Szervezete máshogy látja a kialakult helyzetet. Kerpen Gábor elnök elmondta, amennyiben a kormány megszűnteti a 13. havi béreket, azt a 2007-es sztrájkmegállapodás felrúgásának tekintik. „A 13. havi juttatás megvonásával önmagában is 8,3 százalékkal csökken a pedagógusok fizetése, már ez is elfogadhatatlan. Ha a kormány felrúgja a megállapodást, akkor mi is eszerint fogunk eljárni” – hangsúlyozta Kerpen.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szintén a sztrájkmegállapodásra hivatkozott. „Ha a kormány nem bontotta fel az Egységes Központi Sztrájkbizottsággal kötött megállapodást, akkor az érvényben van. Tehát a kormány a jelenlegi lépéseivel megszegi azt” – mondta Fehér jelezve: ettől függetlenül hajlandók tárgyalni a kormánnyal.
Ugyanígy gondolkodik a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is, amely azonnali tárgyalásokat sürget. Mindemellett kezdeményezték a Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság tevékenységének felújítását, mivel az érdekvédelmi szervezet szerint a közszolgálati bérek befagyasztásával és a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban a kormány egyoldalúan felmondja a tavaly februárban kötött megállapodást.

Gyurcsány a külföld felé kommunikál

A miniszterelnök a külföldnek azt akarja üzenni, hogy változtat a költségvetési hiányt újratermelő rendszereken - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. „Gyurcsány folytatja a nemzeti csúcs előtti stratégiáját: átveszi az ellenfelek ötleteit - például a kormányzati kiadások csökkentését -, illetve másokat is bevon ezáltal a felelősségbe” – magyarázta a szakember. Kiszelly szerint az intézkedések nem jelentenek strukturális reformokat, inkább tűzoltás-jellegűek. A politológus kérdésünkre kifejtette, nőtt a költségvetés parlamenti elfogadásának valószínűsége: ha Gyurcsány az SZDSZ és az MDF valamely javaslatát beemeli intézkedései közé, a két párt megszavazhatja a büdzsét.