Hírek

2008.11.16. 06:57

Maradék zsírból kenték uzsonnára a kenyeret

Még ma is van olyan óvoda, ahol zsíros kenyeret adnak a gyerekeknek uzsonnára. Táplálkozási szakemberek szerint a magyar gyermekélelmezés még messze van attól a színvonaltól, amire a fejlődésben lévő korosztálynak szüksége lenne.

Dián Tamás

Nem elégséges és nem megfelelő. Röviden így jellemezte az óvodai és iskolai menzák kínálatát lapunknak dr. Greiner Erika, az Országos Élelmezéstudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezetője. A magyar gyermekélelmezés egyik legnevesebb hazai szakértője szerint azok az ételek, amelyeket nap mint nap a gyerekek elé tesznek, nem szolgálják az egészséges táplálkozási kultúra kialakítását. „Minőségi alapanyagok nélkül nehéz korszerű étrendet összeállítani – mondta. – Általános tapasztalat, hogy a gyerekek számára főzött ételekben kevés a zöldség és a hús, helyette inkább az olcsóbb tésztafélék uralják a menüválasztékot. Teljes kiőrlésű pékáru szinte sohasem kerül a tálcára, és a gyümölcs is ritka szereplője a kínálatnak.”

A jelenség egyik leggyakoribb magyarázata a pénzhiány. Tény, hogy a konyhák általában szűkös költségvetésből gazdálkodnak, s ez szűkíti a lehetőségeiket, ám ez még önmagában nem indokolja az egészséges szemlélet hiányát. Az ugyanis korántsem pénzkérdés, hogy a menzákon indokolatlanul magas a só- illetve cukorhasználat, miközben az ételek fűszerezése eléggé szegényes. A konyhatechnológiai eljárások sem nevezhetők gyerekbarátnak. Gyakori például a túlfőzés, ami pusztítja az ételben lévő vitaminokat. Egyedüli pozitívumnak talán csak azt lehet nevezni, hogy a gyerekmenzák az utóbbi években átálltak az állati zsiradékokról a növényi olajok használatára. Ám az már korántsem örvendetes, hogy ennek a mennyisége is jóval több az ideálisnál.

Speciális diéta csak néhány óvodában van

Bár manapság sajnos egyre több a cukorbeteg gyerek, a magyar közétkeztetés erre a problémára sincs felkészülve. Dibaéteszes, illetve lisztérzékeny menüt manapság csak néhány óvoda kínál, az iskolai menzákon pedig hiába is keresnénk speciálisan a beteg gyerekek számára készített ételeket. Az érintett családoknak maguknak kell ezt a problémát megoldani.

„A gyermekélelmezés hiányosságainak hatása sajnos nem csupán 18 éves korig terjed – mutatott rá a helyzet veszélyeire dr. Greiner Erika. – A menzák kínálata ugyanis nagymértékben befolyásolja a mai óvodások és iskolások alkotta majdani felnőttek táplálkozási szokásait. A menzák mai problémái a következő generációk egészségügyi állapotában köszönnek majd vissza. Aki ugyanis gyerekkorában rászokik a cukros és zsíros ételekre, később már nemigen változtat az ízlésén.”
Van ugyan jogszabály, amely előírja, hogy a gyermekélelmezésben a tápanyagbevitel szempontjából milyen normákat kell betartani, ám a több minisztérium által együttesen hozott 67/2007 (VII. 10.) számú rendelet betartása – bármily furcsán is hangzik ez – nem kötelező.

„Manapság leginkább az intézmények fenntartóiban, vagyis az önkormányzatokban bízhatunk, az ő igényszintjük határozza meg ugyanis azt, hogy egy-egy település valamely óvodájában vagy iskolájában milyen színvonalú a gyermekétkeztetés – mondta az OÉTI főosztályvezetője. – Sajnos a legtöbb településen a szolgáltatás pályáztatása során a legfontosabb szempont az ár, s az elvárások is ezzel egyenes arányban csökkennek. Nem is olyan rég például jártunk olyan konyhán, ahol a főzéshez használt zsírral kenték meg a délutáni uzsonna gyanánt adott kenyereket.”

Az OÉTI utoljára tavaly tett javaslatot a minisztériumoknak a közétkeztetés megreformálására. Az anyag a tápanyagbeviteltől a nyersanyag-kiválasztásig számos konkrét előírást tartalmaz. Ám a politikai döntéshozók „menüjébe” eddig még nem került bele.

Zsíroskenyér -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!