Maradék zsírból kenték uzsonnára a kenyeret

Nem elégséges és nem megfelelő. Röviden így jellemezte az óvodai és iskolai menzák kínálatát lapunknak dr. Greiner Erika, az Országos Élelmezéstudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezetője. A magyar gyermekélelmezés egyik legnevesebb hazai szakértője szerint azok az ételek, amelyeket nap mint nap a gyerekek elé tesznek, nem szolgálják az egészséges táplálkozási kultúra kialakítását. „Minőségi alapanyagok nélkül nehéz korszerű étrendet összeállítani – mondta. – Általános tapasztalat, hogy a gyerekek számára főzött ételekben kevés a zöldség és a hús, helyette inkább az olcsóbb tésztafélék uralják a menüválasztékot. Teljes kiőrlésű pékáru szinte sohasem kerül a tálcára, és a gyümölcs is ritka szereplője a kínálatnak.”

A jelenség egyik leggyakoribb magyarázata a pénzhiány. Tény, hogy a konyhák általában szűkös költségvetésből gazdálkodnak, s ez szűkíti a lehetőségeiket, ám ez még önmagában nem indokolja az egészséges szemlélet hiányát. Az ugyanis korántsem pénzkérdés, hogy a menzákon indokolatlanul magas a só- illetve cukorhasználat, miközben az ételek fűszerezése eléggé szegényes. A konyhatechnológiai eljárások sem nevezhetők gyerekbarátnak. Gyakori például a túlfőzés, ami pusztítja az ételben lévő vitaminokat. Egyedüli pozitívumnak talán csak azt lehet nevezni, hogy a gyerekmenzák az utóbbi években átálltak az állati zsiradékokról a növényi olajok használatára. Ám az már korántsem örvendetes, hogy ennek a mennyisége is jóval több az ideálisnál.

Speciális diéta csak néhány óvodában van

Bár manapság sajnos egyre több a cukorbeteg gyerek, a magyar közétkeztetés erre a problémára sincs felkészülve. Dibaéteszes, illetve lisztérzékeny menüt manapság csak néhány óvoda kínál, az iskolai menzákon pedig hiába is keresnénk speciálisan a beteg gyerekek számára készített ételeket. Az érintett családoknak maguknak kell ezt a problémát megoldani.

„A gyermekélelmezés hiányosságainak hatása sajnos nem csupán 18 éves korig terjed – mutatott rá a helyzet veszélyeire dr. Greiner Erika. – A menzák kínálata ugyanis nagymértékben befolyásolja a mai óvodások és iskolások alkotta majdani felnőttek táplálkozási szokásait. A menzák mai problémái a következő generációk egészségügyi állapotában köszönnek majd vissza. Aki ugyanis gyerekkorában rászokik a cukros és zsíros ételekre, később már nemigen változtat az ízlésén.”
Van ugyan jogszabály, amely előírja, hogy a gyermekélelmezésben a tápanyagbevitel szempontjából milyen normákat kell betartani, ám a több minisztérium által együttesen hozott 67/2007 (VII. 10.) számú rendelet betartása – bármily furcsán is hangzik ez – nem kötelező.

„Manapság leginkább az intézmények fenntartóiban, vagyis az önkormányzatokban bízhatunk, az ő igényszintjük határozza meg ugyanis azt, hogy egy-egy település valamely óvodájában vagy iskolájában milyen színvonalú a gyermekétkeztetés – mondta az OÉTI főosztályvezetője. – Sajnos a legtöbb településen a szolgáltatás pályáztatása során a legfontosabb szempont az ár, s az elvárások is ezzel egyenes arányban csökkennek. Nem is olyan rég például jártunk olyan konyhán, ahol a főzéshez használt zsírral kenték meg a délutáni uzsonna gyanánt adott kenyereket.”

Az OÉTI utoljára tavaly tett javaslatot a minisztériumoknak a közétkeztetés megreformálására. Az anyag a tápanyagbeviteltől a nyersanyag-kiválasztásig számos konkrét előírást tartalmaz. Ám a politikai döntéshozók „menüjébe” eddig még nem került bele.

Zsíroskenyér -->