Hírek

2008.11.13. 14:50

Nem újul meg a Budavári Palota?

A kormány vizsgálja, hogy leállítsa-e a Budavári Palotában, a Dísz téren elkezdett tízmilliárd forintos épületfelújítási beruházást, miután a kerületi önkormányzat hétfőn változtatási tilalmat rendelt el a területre.

BAMA

A budavári - I. kerületi - önkormányzat november 10-én döntött arról, hogy a Dísz tér 17. szám alatti ingatlanra  változtatási tilalmat rendel el addig, amíg el nem készítik a területrészek kerületi szabályozási tervének módosítását. A változtatási tilalom alá eső területrészen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad - tartalmazza a döntés.

Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtökön az MTI-nek elmondta: az I. kerületi önkormányzat által a Budavári Honvéd Főparancsnokság  épületére elrendelt változtatási tilalom végképp ellehetetleníti a Budavári Palota kulturális-turisztikai fejlesztése elnevezésű  kiemelt projekt megvalósítását, és veszélybe sodorja az uniós  támogatást is. Az önkormányzat támogatásának hiánya korábban is akadályozta a mintegy 10 milliárd forintos - uniós és hazai forrásból támogatott - nagyberuházást, a változtatási tilalom viszont a projekt megvalósulását is veszélybe sodorja, amivel hazánk jelentős forrásoktól eshet el - közölte a kormányszóvivő. Hozzátette: az elmúlt hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számos engedményt tett, hogy a beruházás megvalósulhasson, az  önkormányzat azonban nem változatott hozzáállásán.

A kormány ezért arra kérte a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg a Budavári Palota fejlesztését célzó projekt megvalósíthatóságát, és ha azt a körülmények indokolják, tegyen lépéseket a projekt hazai és uniós forrásainak  gazdaságfejlesztési célokra való átcsoportosítására, hogy az I.  kerületi önkormányzat hibájából az ország ne veszíthessen el uniós  támogatásokat - jelentette ki Budai Bernadett. Nagy Gábor Tamás, a kerület fideszes polgármestere az MTI-nek nyilatkozva visszautasította, hogy az önkormányzat miatt lehetetlenült volna el a projekt. Elmondta: a beruházás bejelentése óta mindig azt érezték, hogy kullognak az események után, történnek valahol dolgok, mi nem  tudunk róla semmit, nem nagyon avatnak be minket, mi egy ilyen  kolonc vagyunk ebben az ügyben. Úgy fogalmazott: tudomásul veszi, hogy beindult a bűnbakképzés, hogy átcsoportosíthassák máshová ezeket a pénzeket a pénzügyi válság miatt. A kormány dacos kamaszként reagált - vélekedett a kerület vezetője.

A polgármester felidézte: eleve tiltakoztak az ellen, hogy  kiemelt gazdasági jelentőségű üggyé minősítse a kormány a  beruházást, mert így az I. kerületi szakhatóságot kizárták az  engedélyezési folyamatból, és véleményezési lehetőségük sem volt.  Emlékeztetett arra is, hogy az erről szóló kormányrendelet ellen  alkotmánybírósági eljárás folyik. Nagy Gábor Tamás kifogásolja azt is, hogy a határidőkön többször  változtatott a kormány, és nem volt érdemi egyeztetés az ügyben.  "Az, hogy mi épül, mi lesz itt, azt közügynek tekintjük" -  hangsúlyozta, és ezzel indokolta, hogy változtatási tilalmat  rendeltek el a területre. Szavai szerint döntésük "végső eszköz,  utolsó szalmaszál volt" volt ahhoz, hogy hatvanévnyi toporgás,  helyben járás és koncepciótlanság után ne egy elsietett,  átgondolatlan koncepciót erőltessenek rá a Várra.

A polgármester közölte, hogy a legutóbbi tervet hivatalosan  kedden látta először. Hangsúlyozta: nem a terveket minősítik, hanem  a folyamatot tartják elképesztőnek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly júliusban a Budai Várban,  kihelyezett kormányülésen jelentette be, hogy elindítják a hétéves Nemzeti Fejlesztési Terv első két évének programjait, amelyek közül  a Budavári Palota fejlesztését nevezte a leginkább szimbolikusnak.

Bajnai Gordon akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter tavaly nyáron a projekt teljes költségét 22-23 milliárd forintra becsülte, amelyből az állam mintegy 10 milliárd forintot adott volna, 85 százalékban uniós és 15 százalékban hazai forrásból. Emellett 12-13 milliárd forintnyi magántőkével is számoltak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!