Hírek

2008.11.23. 08:00

„Sosem akartam nagyot alkotni”

Eredetileg a térbeli mozgások bemutatására találta ki Rubik Ernő a bűvös kockát. Először neki is egy hónapba telt, amíg ki tudta rakni.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="300"] „ Engem a konstrukciós feladat izgatott elsősorban.” FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]– Igaz, hogy ha a magyar állam a nyolcvanas évek elején jobban sáfárkodik a bűvös kockával, vagyis felismeri a gyártásában rejlő lehetőséget, akkor az államadósságunk nagy részét kifizethettük volna?
– Ez szépen hangzik, de – sajnos – nem több egyszerű legendánál. Az államadósság ugyanis már akkor nagyság-rendekkel több volt, mint amennyit egy játékból profitálni lehet. Ami, persze, nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna jobban menedzselni. Csak hát, az akkori politikai és gazdasági körülményekre nem a rugalmasság és a vállalkozókészség volt jellemző. A kocka 1974-ben született, három év múlva került ki a magyar piacra. Az első példányokat egy szövetkezet gyártotta. Amikor 1978-tól külföldre is kezdtek szállítani, egy külkereskedelmi vállalat intézte az exportot, aminek inkább a vásárlásban volt tapasztalata, semmint az eladásban. Nem is értek el sikert. 1979-ben végre jelentkezett egy amerikai cég, hogy terjesztenék a kockát, és az 1980-as világpremier után olyan robbanásszerű volt az érdeklődés, hogy a magyar gyártó egyszerűen nem volt képes egymaga előállítani a szükséges mennyiséget.

– Ön eredetileg térbeli mozgások szemléltetésére találta ki a bűvös kockát. Hogyan jött rá, hogy ebből játék is lehet?
– Miközben játszottam vele. Engem a konstrukciós feladat izgatott elsősorban. Nem az elméleti geometriai probléma, hanem a működő tárgy. Az, hogy ez a szerkezet több, mint szemléltető eszköz, akkor vált világossá, amikor megjelöltem az oldalakat. Ehhez pedig a létező legegyszerűbb kódolást, vagyis a színeket használtam. Ekkor jöttem rá, hogy ha az eredeti struktúrát megbontom, vagyis elforgatom a kockákat, egy bonyolult feladat születik – egy térbeli útvesztő. A rejtvény megoldása kezdetben számomra is nehéz feladat volt, sokáig nem is voltam biztos abban, hogy egyáltalán lehetséges. Aztán, amikor egy hónap kísérletezés után mégis összeálltak a színek, az katartikus pillanat volt. Ma már jobban megy: amikor legutóbb próbálkoztam, körülbelül egy perc alatt sikerült. Ezért azt üzenem mindazoknak, akik úgy gondolják, sohasem lesznek képesek helyesen kiforgatni egy Rubik-kockát, hogy ne adják fel. Csak aktivizálniuk kell bizonyos képességeiket, és felejthetetlen élményben lesz részük.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] „Amikor egy hónap kísérletezés után mégis összeálltak a színek, az katartikus pillanat volt.” FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]– Megalkotta a világ legnépszerűbb fejtörőjét. Meg tudja mondani, mi kell ahhoz, hogy egy játék sikeres legyen?
– A játék túl általános kategória. Hosszú a lista: társasjátékok, készségfejlesztők, figurálisak, türelemjátékok, játékok kicsiknek és nagyoknak, sportjátékok, és még folytathatnánk szinte a végtelenségig. A kocka fejtörőjáték, „puzzle”. Milyen a jó rejtvény? Nehéz, de megoldható, no és, persze, szórakoztató.

– A napokban megkapta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem díját. Az Állami Díj, a Gábor Dénes-díj és a Kossuth-díj után mit jelent ez önnek?
– Nagyon sokat. Az egykori Magyar Iparművészeti Főiskola az egyik alma materem, az életem jelentős részét ott töltöttem, tanulva és tanítva. Mostani elismerésük jelzi, hogy emlékeznek még rám.

– A Moholy-Nagy-díj indoklásánál első helyen említik a bűvös kockát. Nem zavarja, hogy 34 éve létrehozta azt, amit akár életműnek is lehetne nevezni? Azóta formatervezőként és építészként is rengeteget alkotott.
– Én sem szeretem, ha valaki életművet emleget, hiszen ilyesmiről akkor szoktak beszélni, ha az alkotó már nincs köztünk. Az viszont cseppet sem bánt, hogy a műveim közül mindenki a kockát teszi az első helyre. Nem olyan ember vagyok, aki mindig nagyobbat akar. Sőt, továbbmegyek: sohasem akartam semmi „nagyot” csinálni. A maradandó dolgok nem úgy jönnek létre, hogy valaki ezt előre elhatározza. Én csupán közreműködtem valaminek a létrejöttében, ami jó. Minden más csak következmény.

Névjegy

Született: 1944. július 13.

Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt.

1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett.

A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.

Elismerései: BNV-díj (1978), Állami Díj (1983), Gábor Dénes-díj (1995), Kossuth-díj 2007, Moholy-Nagy-díj (2008)

A Rubik-kocka története

[caption id="" align="alignleft" width="235"] FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]A bűvös kocka első 2x2x2 szerkezetű modelljét 1974-ben alkotta meg Rubik Ernő, ám ez akkor még nem volt működőképes. Találmányát egy évvel később szabadalmaztatta, majd odaadta a kockát a Politechnikának (a későbbi Politoys Ipari Szövetkezetnek) belföldi hasznosításra, ám ott nem foglalkoztak a találmánnyal. Az Országos Pedagógiai Intézet is elutasította a kockát, mint oktatási segédeszközt. Az első 12 ezer bűvös kockát csak 1977-ben gyártották le belföldi forgalmazásra, majd 1978-ban a játék elnyerte a Kulturális Minisztérium Nívódíját. Az 1978-as Nürnbergi Játékvásáron az akkor egyedüli külkereskedelmi engedéllyel rendelkező KONSTRUMEX bemutatta a kockát, ám mivel ezt egy több száz játékot tartalmazó szekrény egyik polcára tették, senkinek sem tűnt fel.

Az, hogy a kocka nem merült a feledés homályába, nagyrészt Laczi Tibornak köszönhető, aki felfigyelt a logikai fejtörőre, és 1979-ben engedélyt kért, hogy hadd vigye ki a kockát ismét a nürnbergi játékvásárra. Ekkor jelent meg az első cikk a kockáról az Observer című lapban „Hatoldalú varázslat” címmel. Nem sokkal később az Ideal Toy Co. kizárólagos forgalmazói szerződést kötött a KONSTRUMEX céggel, hogy Amerikában, Angliában, Németországban, Franciaországban, Kanadában, Ausztráliában és Japánban árusítsa a kockát. Az amerikai cég vállalta a kocka folyamatos felvásárlását, s abban is megállapodtak, hogy amennyiben Magyarország nem tud elegendőt gyártani a piac számára, abban az esetben bárki mástól vásárolhat jogdíj fizetése ellenében.

Ezt követően 1979 végéig csak Magyarországon 300 ezer darab bűvös kockát adtak el, külföldön pedig csaknem 70 milliót. 1980. január 10-én Rubik Ernő aláírta az Ideal Toy Co.-val a névhasználatról szóló szerződést, melyben jelképesen egy dollárért megengedte, hogy a cég az ő nevével árusítsa a kockát. Innentől beszélhetünk Rubik-kockáról. A siker mellett Magyarországon rengeteg gáncs is érte a feltalálót. A magyar gyártócég megpróbálta megszerezni a kocka szabadalmát, s azt is megtiltották Rubiknak, hogy külföldre utazzon. A kocka azonban ekkor már külön életet élt, s a világ legkedveltebb logikai fejtörőjévé vált. Napjainkig több mint 100 millió darabot adtak el belőle.

Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt.

1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett.

A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.

Elismerései: BNV-díj (1978), Állami Díj (1983), Gábor Dénes-díj (1995), Kossuth-díj 2007, Moholy-Nagy-díj (2008) „Amikor egy hónap kísérletezés után mégis összeálltak a színek, az katartikus pillanat volt.” FOTÓ: KALLUS GYÖRGY FOTÓ: KALLUS GYÖRGY „ Engem a konstrukciós feladat izgatott elsősorban.” FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Rubik Ernő -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!