Hírek

2009.04.21. 13:07

Neonácivita

Nem elég, hogy a külföld szemében már amúgy is egy megbékélésre képtelen, jószerivel polgárháborús viszonyok közepette élő ország vagyunk, ha mindezt még azzal is tetézzük, hogy teret engedünk a valóban a történelem szemétdombjára való nézeteknek és/vagy a „neonáci-fasiszta kártya” ilyen-olyan célokból való kijátszásának..., nos, akkor valóban megérdemeljük a sorsunkat.

Stanga István

Arra, hogy a budai várban néhány nappal ezelőtt elhangzott – általam is megírt  – holokauszttagadó beszédekből belpolitikai botrány kerekedik, nagyon jó eséllyel lehetett fogadni, amiként persze, az is borítéklható volt, hogy e vita hullámai meglehetősen magasra csapnak majd. Borítékolható – mondom –, lévén nyakunkon vannak az európai paramenti választások, és hát, mint azt jól tudjuk, kampányban sokkal-sokkal felfokozottabbak az érzelmek, mint egyébként..., különösen, ha egy ilyen neuralgikus ügyről van szó. Túl azon, hogy a rendőrség közösség elleni izgatás gyanúja miatt eljárást indított az ügyben, Dósa Istvánnak, a Magyar Gárda úgynevezett „szakadár szárnya” vezetőjének a szavai a parlamentben sem maradtak visszhangtalanok, már amennyiben mind a szocialista, mind a szabad demokrata politikusok felhívták a veszélyt a honi neonácizmus veszélyeire (a Fidesz viszont egy vizsgálóbizottság felállítását tartaná szükségesnek, hogy kiderüljön, vajon a rendőrség miért nem oszlatta fel a rendezvényt), Hiller István meg egyenesen egy olyan törvény megszületését sürgette, melyet az országgyűlési pártok közösen alkotnának meg, és amely – más európai országok gyakorlatához hasonlóan – nálunk is bűncselekménynek nyilvánítaná, és így természetesen büntetné a holokauszt tagadását. És ha azt mondom, hogy már a Tisztelt Házban folyó polémia sem nélkülözte a „kampányízeket”, fokozottan érvényes ez a megállapítás a Jobbik és az SZDSZ „meccselésére”, amelynek során Gusztos Péter – aki pár nappal korábban Morvai Krisztinával, a Vona-féle csapat EP-listavezetőjével is összecsapott – neonácinak minősítette a Jobbikot, amelynek elnöke, Vona Gábor ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy rasszizmus miatt beperli majd a liberális honatyát.

Nos, nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem az effajta viták láttán és hallatán többszörösen is keserű a szám íze. Hiszen már önmagában azt is döbbenetes látni, hogy vannak olyanok, akik az ég világon semmit – de tényleg semmit – sem okultak a történelem még oly tragikus epizódjaiból sem, és akik egyszerű tudatlanságtól avagy éppen alantas szándékoktól vezéreltetve igyekeznek feléleszteni azon eszméket, amelyektől minden jó érzésű ember viszolyog..., és akkor még nem beszéltünk azokról, akik ezt a kérdést időről időre különféle aktuálpolitikai megfontolásokból veszik elő, vagy kifejezetten kampánytémává teszik, hogy ezzel vélt vagy valós előnyökhöz jussanak a politikai vetélytársakkal szemben. Azt, hogy ez idő szerint milyen is kis hazánk külföldi megítélése, úgy gondolom, nem kell különösebben részleteznem, amiként azt sem, hogy számszerűsíthetően is mekkora károkat okoztunk és okozunk önmagunknak azzal, hogy a világ szemében egy megbékélésre képtelen, már-már polgárháborús viszonyok közepette élő ország vagyunk (vagy lettünk). És ha mindezt még azzal is tetézzük, hogy teret engedünk a valóban a történelem szemétdombjára való nézeteknek és/vagy a „neonáci-fasiszta kártya” ilyen-olyan célokból való kijátszásának..., hát, akkor valóban megérdemeljük a sorsunkat. Már csak azért is, mert ha létezik nemzet, amelyre nézve különösen érvényes az a jól ismert, ám a gyakorlatban nemigen alkalmazott bölcsesség, miszerint „akik nem tanulnak a múltból, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt”..., nos, azok mi vagyunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!