Hírek

2009.08.20. 05:35

Az én Szent István-képem

Amilyen világos, hogy a ma teljesen másként látjuk és értékeljük Szent István tetteit, mint látták és értékelték a kortársak, legalább olyan nyilvánvaló az is, hogy ősi törvényeket semmibe venni, az azokra hivatkozókat idegen fegyverekkel legyilkolni, a rokonság ellen hadat viselni, őket száműzni és megnyomorítani..., nos, akkoriban sem tartozhatott éppen a legbocsánatosabb bűnök közé.

Stanga István

Az még csak hagyján – amint azt egy írásomban már megjegyeztem –, hogy augusztus 20-a táján kis hazánkban rendszerint csúcsot dönt az egy főre jutó „szentistvánozás” (hiszen mikor beszéljünk az államalapítóról, ha nem annak ünnepén), ám az már korántsem ennyire örvendetes, hogy az országot ilyenkor siserehadként elözönlő pártszónokok szinte mindegyike igyekszik ilyen-olyan aktuálpolitikai megfontolásból „megerőszakolni” első királyunk életművét..., amely – hála istennek – olyan gazdag, hogy abban tényleg mindenki találhat a mának szóló üzenetet. Így vannak, akik Szent Istvánban elsősorban azt a keménykezű és vasakaratú uralkodót látják és láttatják, aki kíméletlenül, a szó szoros értelmében tűzzel és vassal vitte végig a modernizációt, mások azt az előrelátó államférfit, aki nem csupán rendíthetetlen híve volt a nyugati kereszténységnek, de aki – felismerve, mit diktál a kor – egy új, egy keresztény Magyarországot épített, megint mások ugyanakkor azt a higgadt és bölcs embert, aki fiát, Imre herceget az olyan erények fontosságára figyelmeztette, mint amilyen például a hagyományok tisztelete, a türelem politikája, avagy éppen a jövevények (értsd: az országba betelepült idegenek) befogadása, illetve gyámolítása. És hát, valóban..., Istvánra ezek a megállapítások együtt is, külön-külön is mind-mind érvényesek. Ahogyan persze, érvényesek lennének azok is, amelyeket ilyen-olyan okokból – szeméremből vagy rosszul értelmezett tiszteletből..., ki tudja? – nem túlságosan gyakran szoktak emlegetni (már persze, a történészek kivételével), holott legalább annyira hozzátartoznak Szent Istvánhoz, mint mondjuk a megyerendszer kialakítása, netán a két érsekség és a nyolc püspökség létrehozása.

Ott van legelőbb is az a tény, hogy tudniillik az az István, aki az Intelmek tanúsága szerint királyként meglehetősen tisztelte a hagyományokat, elég „nagyvonalúan” bánt azokkal, amikor például a hatalom megszerzéséről volt szó..., olyannyira, hogy habozás nélkül rúgta fel a sztyeppei népekre jellemző szokásjogot, jelesül a szeniorátus elvét, és a fejedelmi székért szintén bejelentkező Koppányt nem egyszerűen legyőzte – tegyük ehhez hozzá mindjárt azt is, hogy az országba behívott idegen (német) seregek hathatós közreműködésével –, hanem felnégyeltette, s testének darabjait a négy legfontosabb vár kapuja fölé függesztette ki, amely tette ugyan az elrettentést bizonyára nagyon jól szolgálta, ám amellyel azt az ősi emberi és magyar törvényt szegte meg, miszerint a halottakat el kell temetni. De nem volt elnézőbb a saját rokonságával szemben sem. Előbb Erdély urát, anyai nagybátyját, Gyulát verte meg és ejtette foglyul annak családjával egyetemben, később pedig – immáron azért, hogy a királyi trónt a saját kiszemeltjének biztosítsa – apja testvérének a fiát, a bizánci keresztény Vazult tette alkalmatlanná az uralkodásra (megvakíttatta, a fülébe pedig forró ólmot öntetetett), míg annak gyermekeit száműzte az országból. No, már most, amennyire világos, hogy az effajta történeteket a ma embere teljesen máshogy látja és értékeli, mint ahogy látták és értékelték István kortársai, legalább olyan nyilvánvaló az is, hogy ősi törvényeket semmibe venni, az azokra hivatkozókat idegen fegyverekkel legyilkolni, a rokonság ellen hadat viselni, őket száműzni, megnyomorítani..., nos, akkoriban sem tartozhatott éppen a legbocsánatosabb bűnök közé. És ez csak egynéhány dolog, amelyről – különösen így, ünnep környékén – nem „divat” beszélni. Pedig hát, ezek nélkül aligha lehet reális, hiteles Szent István-képünk. Se ünnepen, se máskor.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!