Hírek

2009.11.26. 05:07

Orbán és az „orosz medve”

Bár tény, hogy a pártok a rendszerváltáskor az MSZP-hez képest jókora hendikeppel indultak az orosz „fronton”, az is igaz, hogy az Antall-, a Boross- és az Orbán-kormány is mindent megtett azért, hogy a kapcsolatok véletlenül se javuljanak..., amely magatartást a szovjet birodalom fennhatósága alatt eltöltött idő ugyan magyarázza, ám ettől ez a „haragszom rád” még irracionális és buta dolog volt.

Stanga István

Hogy a véletlen hozta-e így, esetleg nagyon is tudatos időzítésről van szó, azt nem igazán tudom eldönteni, tény azonban, hogy az a magánvacsora, amelyen Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök látta vendégül kedden este Moszkvában Gyurcsány Ferencet és feleségét, Dobrev Klárát, alig néhány nappal követte Orbán Viktor azon oroszországi látogatását, amiről idehaza enyhén szólva is ellentmondásos információk láttak napvilágot. Ezek sorát a Fidesztől nem túl messze álló Magyar Nemzet nyitotta, arról tájékoztatva az olvasókat, hogy az Egységes Oroszország párt szombati szentpétervári kongresszusán résztvevő Orbán Viktor találkozik a párt elnökével, Putyin kormányfővel is, mégpedig annak dácsájában, amely tény egyértelműen arról árulkodik – így a lap –, hogy „Moszkva pragmatikusan előre tekint, s nem számol az MSZP jó szereplésével”. No, már most, hogy a Fidesz első embere (aki mellesleg nem is magyar pártpolitikusként, hanem az Európai Néppárt képviseletében utazott el az oroszokhoz) Putyin dácsájának még csak a közelében sem járt, az ma már ténykérdés, ennél azonban sokkal különösebb, hogy tudniillik azt sem tudjuk egészen pontosan, mit intézett azon a villámmegbeszélésen, amelynek az orosz sajtó – írd és mondd – egy betű nem sok, annyit sem szentelt. Ezért aztán e tekintetben magára Orbán Viktorra kell hagyatkoznunk, aki – amolyan „messziről jött ember azt mond, amit akar” alapon – azt állította, jelezte Putyinnak, „szeretnénk rendezni, új alapokra helyezni az orosz–magyar kapcsolatokat”, amelyek  40 évig a hazai kommunisták kezében voltak, de „ennek igyekeztem most véget vetni, szerintem sikerrel”, és hogy az oroszok azt ígérték, segítenek Magyarországnak energiafüggetlenné válni.

Na, most, hogy miért is állna Oroszország érdekében a főként tőlük való energiafüggőségünk felszámolása, az számomra nem egészen világos, de ha egyszer Orbán azt mondta, akkor bizonyára úgy is van. Ami ellenben a honi kommunisták kezében lévő orosz–magyar kapcsolatokat illeti..., nos, ez azért egy „kissé” bonyolultabb történet, mint ahogy azt a Fidesz elnöke felvázolta. Mert bár kétségtelen tény, hogy a pártok a rendszerváltáskor a szocialistákhoz képest hatalmas hendikeppel indultak az orosz „fronton” – elvégre több évtizedet mégsem lehet csak úgy, egyik pillanatról a másikra behozni –, az is igaz, hogy az Antall-, a Boross-, majd az Orbán-kormány is mindent megtett azért, hogy a két ország viszonya még csak véletlenül se javuljon..., amely magatartást a szovjet birodalom fennhatósága alatt eltöltött idő ugyan magyarázza, ám ettől ez a „haragszom rád” játék még – kiváltképpen gazdasági okokból –  irracionális és buta dolog volt. És bár igen örvendetes, hogy a Fidesz az általa eddig favorizált euro-atlanti vonal mellé felvette az oroszt is (lásd Németh Zsolt friss véleményét, miszerint sem az EU-nak, sem Közép-Európának, sem pedig Magyarországnak nem érdeke Oroszország elszigetelése), ne feledjük el, hogy Orbánéknak még a közelmúltban is nagyon komoly konfliktusai voltak az orosz „medvével”. Ott volt például az a verbális ütközet, amely az orosz nagykövet és Orbán között zajlott le amiatt, mert a Fidesz vezére azt találta mondani, hogy az energiapolitikában a moszkvai logika „nem a piaci, hanem állami, politikai alapú”, de említhetnénk azt a levelet is, amelyben a hazai ellenzék vezére elítélte és katonai agressziónak minősítette Oroszország grúziai akcióját,  amelyen igencsak fölháborodtak az érintettek, hiszen szerintük ők csupán válaszoltak a grúz támadásra. Na, úgyhogy akadtak sérelmek itt is, ott is, amelyeket nem is olyan könnyű elfeledni. Ám akárhogy is van, Orbán útja önmagában is biztató. Még akkor is, ha az a bizonyos dácsalátogatás odébb van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!