Hírek

2009.11.13. 08:23

Tévúton jár-e Magyarország?

Az exportorientált fejlesztési irány, amely Magyarországon a rendszerváltás óta jellemző, nem a várt eredménnyel járt. Ahelyett, hogy a hazai cégek előbb beszállítóként, majd önállóan is versenyképessé váltak volna, alig fejlődtek – ez derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Kutató Intézetének tanulmányából.

BD

Az állam tudatosan gyorsította a külföldi tőke ideáramlását a rendkívül gyors és erős privatizációval, a támogatási és szabályozási környezet kialakításával. A cél érdekében azonban feladta a belső piaci versenysemlegességet – mutat rá az írás –, azaz a külföldi cégek sokszor kedvezőbb beruházási feltételeket értek el a támogatások és kedvezmények révén, mint a magyar vállalkozások.

A külföldi tőke állománya 2007 végére elérte a GDP 60 százalékát, meghaladta a 68 milliárd eurót. A magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elő, a teljes nettó árbevételnek pedig több mint a felét. A magyar GDP és a kivitel növekedése szétnyílt, néhány évben többszörös volt az eltérés az utóbbi javára. A nagyfokú nyitottság azonban ahhoz is vezetett, hogy gazdaságunk sérülékenyebb lett a gyenge belső piac miatt – állapítják meg az ÁSZ szakértői. Részben ezzel magyarázzák az idei első fél évben tapasztalt átlag feletti gazdasági visszaesést.

Nagy részarányuk ellenére a multinacionális vállalkozások az összes magyarországi foglalkoztatottnak csak mintegy negyedét alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy nem érvényes az a feltételezés, miszerint az olcsó munkaerő lenne az ország fő vonzereje, ugyanis kimagaslóan tőke- és k+f-intenzív termelést folytatnak ezek a vállalatok. Ez bizonyos mértékig természetes folyamat, de nem annyira, mint nálunk. A fő foglalkoztató, a hazai kis- és középvállalati szektor viszont nem tudott becsatlakozni ebbe a folyamatba, s ez oda vezetett, hogy a foglalkoztatási szint mit sem emelkedett a kilencvenes évek első fele óta. Egy másik velejárója ennek a folyamatnak, hogy a jövedelemkiáramlás is megnövekedett, 2007-ben már a 4000 milliárd forintot is meghaladta, igaz, a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem is többszörösére nőtt. Ez főként 2003 óta szembeszökő, a GNI/GDP arány lényegesen lecsökkent az időszakban.

A következő évek legkényesebb gazdaságpolitikai kérdésének mindezek miatt azt nevezték az kutatást végző számvevőszéki szakemberek, hogy miként lehet a külföldi működő tőke reális mértékű vonzását és bevonását úgy erősíteni, hogy abból a kis- és középvállalati szektor is megerősödjön.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!