A kormány tervei visszafelé sülhetnek el - Nemzetközi visszhang

Míg Európa szerte a kormányok a kiadási oldal csökkentésével próbálják a költségvetési hiányokat betömködni, a magyar kormány a nyugdíjpénztári kifizetések visszatartásával, a magas profitot hozó szegmensek különadójával próbál korrigálni.

A Reuters tudósítása szerint, míg Magyarországot két évvel ezelőtt az IMF és az Unió kölcsöne mentette meg a teljes államcsődtől, a kormány 2013-tól exportnövekedést és - az adócsökkentéseknek köszönhetően – általános gazdasági fellendülést vár. A Goldman Sachs elemzése szerint a kormány költségvetés tervezete sokkal inkább a hiány foltozása, semmint valós adósság kezelés.

A magánnyugdíj-pénztári befizetések többmilliárd dolláros felfüggesztése – összességében a nyugdíjrendszer második pillérjének felszámolása – komoly kockázatokat jelent az állami büdzsé számára. A jelenlegi befizetések nem képezik az állam nettó vagyonát, a jövőbeni befizetésekkel együtt azonban a jövő nyugdíjasainak járó tartozás is megjelenik – állítja a CSFB elemzője. Hozzátette, ha nem változtatnak a rendszeren 2011-ben már komoly problémák jelentkezhetnek a költségvetésben.

Magyarország a közép-kelet európai régió egyik legnagyobb adósa: a GDP arányos állomány meghaladja a 80 százalékot.

Az EU korábban elutasította Magyarország azon kérését, hogy az 1998-as nyugdíjreform alkalmával bevezetett magánpénztári kifizetéseket ne számítsák bele az államháztartási hiányba és az adósságállomány kiszámításába.

A Goldman Sachs számításai szerint, ha a magánpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe az 7,4 százalékkal csökkentené a GDP arányos adósságállományt; a JP Morgan elemzése szerint ugyanilyen arányú visszalépés enyhébb csökkenést hozna: az adósságállomány a jelenlegi 83-ról 77 százalékra mérséklődne. A fiskális bizonytalanság és a kockázat azonban 2012 után megugrik, hiszen ezután válik esedékessé az IMF és az EU által nyújtott kölcsön visszafizetésének jó része. A váslágadók pedig az elképzelések szerint éppen 2012-re futnak ki, amely - az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével - a Morgan Stanley elemzése szerint 700 milliárd forintos lyukat üt a kötlségvetésen.

Gillian Edgeworth, az Unicredit szakértője szerint a nyugdíjkifizetés felfüggesztése közép-távon negatívan hat a részvényekre, amelyben a nyugdíjalapok iránti alacsony lakossági igény is szerepet játszik. Mindazonáltal Magyarország hosszú távú pénzügyi kockázata jelentősen megnőtt. Az elemző kifogásolta azt is, hogy a kiadási oldalon a kormány nem tervez érdemi változtatásokat.

Ahhoz, hogy a kormány fedezni tudja a jövőbeni költségeket, vagy a büdzsé kiadási oldalán kell nagyot vágnia, vagy valóban jelentős – körülbelül 5-6 százalékos - GDP bővülést kell generálnia. A kiadási oldalon mindössze egy "jelképes" lépés történt: a közelkalmazottak 25-30 százalékos elbocsátását jelentette be a kormány, ugyanakkor jelezték, hogy az elküldöttek kétharmada nyugdíjba vonul, amely szintén a kiadási oldalt terheli majd a büdzsében. 

A GDP-bővülést illetően Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése azt mutatja, a nemzeti össztermék 2013-ban 5, 2014-ben 5,2 százalékkal nő. Idénre az elemzők mindössze egy százalékos, jövőre 2,6 százalékos bővülést prognosztizálnak. Azzal is kell ugyanis számolni, hogy a különadók kedvezőtlenül hatnak a befektetői kedvre, s a gazdasági növekedésre is, a családokat érintő adócsökkentés hatását pedig bizonytalan megjósolni – mondták az elemzők.