Áder: méltó helyre kell tenni a teljesítmény elismerését

Áder János államfőként kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy életünkben mindinkább polgárjogot nyerjen egymás sikereinek és teljesítményének elismerése, ragaszkodik az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához, és minden olyan kérdésben, amiben szükséges az egyeztetés, a parlamenti pártok véleményét is meghallgatja. Magyarország ötödik, szerdán megválasztott köztársasági elnöke a távirati irodának adott interjút, ebben Áder beszélt arról is, bár van szándék benne a közállapotok jobbítására, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az Országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.

Áder János elmondta: váratlanul érte, amikor a korábbi államfő lemondása után őt jelölték köztársasági elnöknek, s nem kevés fejtörést okozott számára az olyan - elsősorban személyes - szempontoknak az átgondolása, mint gyermekei iskolai kötöttségei, uniós munkatársai sorsa, a megkezdett ügyek lezárása.

Azzal kapcsolatban, hogy szerdán a parlamentben, első elnöki beszédében miért a tiszteletet és a teljesítményt tartotta fontosnak hangsúlyozni, Áder János azt mondta: Brüsszelből hazatérve úgy látja, régi adósságunk, hogy a közgondolkodásban végre méltó helyre kerüljön a teljesítmény elismerése. Ezért is mondtam, hogy ha államfői megbízatásom öt éve alatt bármit is tehetek ezért, szívesen teszem - fogalmazott.
   
Szerinte a tisztességgel boldogulni akaró emberek, családok, vállalkozások becsülettel küzdenek nap mint nap, ez tartja meg az országot. Ezért is különös számára - fűzte hozzá -, hogy miért nem egymás teljesítményének elismerése és megbecsülése jelenti az egyik legfontosabb igazodási pontot. Hiszen ha a "mindennapok sokmilliónyi részteljesítményét a magyar embereket szorosan összekötő közösségi élményként sikerülne megélnünk, akkor mindannyian erősebbek lennénk, és még vitáinkat is értelmesebb keretekbe tudnánk szorítani" - érvelt.

A pártpolitikusságát érintő ellenzéki kritikákkal összefüggésben úgy értékelte, közel negyedszázados - magyarországi és uniós - politikusi tapasztalata sokkal inkább segíti abban, hogy köztársasági elnöki megbízatását jól lássa el, mintsem hogy ez hátrányt jelentene. Úgy érvelt: magát az államfői tisztséget az alkotmány is politikai megbízatásként definiálja, ebből pedig logikusan következik, hogy egy politikai tisztséget politikus is betölthet. "És ha ez így van, az a politikus, akit felkérnek és megválasztanak erre a tisztségre, nem érkezhet a Holdról vagy a Marsról, csakis a magyar politikai élet erőteréből" - fűzte hozzá. Államfői szerepfelfogása kapcsán Áder János rögzítette: az alaptörvény világosan körülírja az államfői megbízatás közjogi kereteit és meggyőződése, hogy a köztársasági elnök csak akkor nyújthat a politikai nemzet és a közjó szempontjából is méltányolható teljesítményt, ha maradéktalanul teljesíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az alkotmány rá ró. "Az államfő a törvényesség őre, és ebben minden benne van. Esküm szövege is arra kötelez, hogy a jogszabályokat megtartsam és másokkal is megtartassam" - összegzett.

"Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni" - tette egyértelművé, mit jelent majd ez a gyakorlatban. Áder János nem zárja ki, hogy él majd országgyűlési felszólalási jogával, de - mondta -, azt majd az élet dönti el, lesz-e olyan kérdés, helyzet, politikai igény, hogy a köztársasági elnök megszólaljon.  Arra a kérdésre, hogy tervez-e parlamenti pártokkal konzultációt, azt válaszolta: minden olyan kérdésben, amelyben szükségesnek tartja kikérni és meghallgatni a véleményüket, számítani fog rájuk, így a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatja.