Botrányos gyűjtögető: nyolcvan család a bűzben

– Egyszerűen nem bírjuk tovább. Megfulladunk – fakadt ki szerkesztőségünkben Keller Miklós és felesége, akik lakótársaikkal évek óta küzdenek egy egri társasházban uralkodó lehetetlen állapotok miatt. Miklós egyébként a társasházi közgyűlés számvizsgáló bizottságának elnöke, s ilyen minőségében évek óta járja a hivatalokat, levelezik a megoldás érdekében. A probléma, azaz az elviselhetetlen bűzforrás okozója egy ötödik emeleten élő, özvegy hölgy, aki a lakók elmondása szerint kényszeres vásárló, pontosabban gyűjtögető. A romlandó húsárut az erkélyen tárolja egy fagyasztó-szerű alkalmatosságban, ami plusz negyven fokban – finoman szólva – nem éppen hatékony megoldás. Miklós meséli, hogy a lakótelepi lakásokban ablakot nyitni már rég nem lehet, de a lépcsőházban is istentelen szag árad.

A társasházban több alkalommal megfordultak már a rendőrség, s a helyi polgármesteri hivatal munkatársai, a népegészségügyi hivatal (korábban ÁNTSZ) szakemberei, ám szinte minden alkalommal tanácstalanul távoztak a helyszínről, mivel hatósági jogkörük nincs a határozottabb intézkedésre, például kényszertakarítás elrendelésére.

Az általunk megkérdezett pszichiáter az esettel kapcsolatban annyit jegyzett meg: a kóros kacatgyűjtés és szemétfelhalmozás, azaz a diszpozofóbia szorongásos kórkép, kényszerbetegség. A lomhalmozó nyugtalanná válik, ha el akarjuk tőle venni kétes értékű kincseit. Minél idősebb valaki, annál nehezebb segíteni rajta. Nincs betegségtudata, viszont a családtagokat, a környezetet zavarja a mindent elöntő szemétáradat.

Dr. Bánhidy Péter, az egri önkormányzat aljegyzője kérdésünkre megerősíti: ismételt helyszíni ellenőrzést rendeltek el, jelenleg is folyik a közigazgatási hatósági eljárás, melynek részleteiről – a személyiségi jogok védelme miatt – nem áll módjában beszámolni. Egy dolog azonban bizonyos: megnyugtató megoldást a hivatal sem tud garantálni, mivel nincs olyan jogosítványuk, amely alapján kényszerrel behatolhatnának, s takaríttatást rendelhetnének el. Egyetlen dolgot tehetnek: az ismétlődő helyszíni szemlén felszólítják a hölgyet a rendrakásra.

Megtudjuk azt is: A Polgári Törvénykönyv birtokháborítással kapcsolatos passzusa szerint akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. Miután azonban jelen esetben több éve húzódó ügyről van szó, immár a bíróságon kell kezdeményezni az eljárást.

A társasházi törvény, amely szabályozza az együttélés alapvető normáit és szabályait, jelenlegi formájában az egyén érdekeit a közösség felé rendeli, tehát ezen az úton sem lehet elindulni. A hölgynek nincs tartozása, saját tulajdonú lakásában él, hozzátartozója nem lévén senki nem kezdeményezheti a gyámság alá helyezését. A kérdés ezért alighanem költői: mit tehet az a 79 család, aki egy ember miatt a kánikulát kénytelen zárt ablakok mellett átvészelni, s évek óta tűrni lakótársuk e különleges terrorját.