A gondatlanság a tüzek legfőbb oka

Néhány napja még tűzgyújtási tilalom volt érvényben az egész országban, azt csak a március 15-ei esőzések nyomán vonták vissza. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőkben, a fásításokban, s az ezek kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Az említett részeken a tűzrakó helyeken, a vasút és a közút menti fásításoknál is tilos a tűzgyújtás, a parlag és a gaz égetése is.

– Magyarországon két időszakban jellemző a szabadtéri tüzek kiemelten magas száma, kora tavasszal és a nagy nyári szárazság idején. Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor minden évben országszerte több ezer helyen csapnak fel a lángok. Idén eddig csaknem kétszáz ilyen esethez riasztották a megyei tűzoltókat.

A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. A mezőgazdaságban még mindig jellemző kora tavasszal a rét- és tarlóégetés, ám a gondatlanul meggyújtott és nem, vagy nem megfelelően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A lángok továbbhaladását elősegíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, lomb maradt a területen. Ez száraz időben könnyen lángra lobban – számolt be lapunknak Nagy Csaba. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő hozzátette, hazánkban az utóbbi évtizedekben megnövekedett az erdei tüzek gyakorisága, ez az éghajlati szélsőségekre, a kevesebb csapadékra, a magasabb átlaghőmérsékletre, valamint a hótakaró nélküli telekre is visszavezethető.

Megkérdeztük az Egererdő Zrt.-t, hogy az erdeiket mennyire érinti ez a gond. Vigh Ilona kommunikációs és közjóléti vezető lapunknak elmondta, a cég gazdálkodási területén elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt az utóbbi időszakban több erdőtűz, idén már öt alkalommal.

– Az állományban és élőhelyekben keletkezett kár a tűzeset mértékétől függ – részletezte a szakember. – A legutóbbi, Ózd-Szentsimonban észlelt tűz nyolc hektár védett erdőt érintett. Egy-egy erdőtűznek hosszú távú a hatása a fanövendékekre. A faanyag károsodik, a lángokkal érintkező farészeken fertőzési kapuk nyílnak, amelyeken át a kórokozók könnyebben megtámadják az egyedet. Az idősebb állományokban az erdőfelújításhoz szükséges csemeték károsodásával a természetes felújulás maradhat el. Emellett az erdőtűzzel érintett őshonos erdőkben az invazív fafajok terjedése is növekedhet.

Sokféleképp küzdenek az erdőtüzek ellen

Vigh Ilona elmondta, mivel az utóbbi időszakban keletkezett tüzeket időben sikerült megfékezni, nem keletkezett olyan kár, ami miatt mesterséges beavatkozásra lett volna szükség. Korábban előfordult olyan eset, hogy vissza kellett vágni tőrészig a leégett állományt, és csemetével ki kellett egészíteni az erdőfelújítást. Aláhúzta, ha időben sikerül lokalizálni a tüzet, akkor nagy esély van a megfékezésére, ehhez gyakran alkalmaznak drónt is. Hangsúlyozta, az oltáskor az erdei úthálózat mindig meghatározó tényező, hiszen az oltást jelentősen megkönnyíti, ha jók a terepviszonyok. Együttműködnek a katasztrófavédelem munkatársaival, de emellett a tűz figyelésére tűzőrséget szerveznek, s ellenőrzik a veszélyeztetett területeket. Törekednek az erdei utak tisztán tartására, hogy a lángok ne terjedhessenek át egyik erdőből a másikba, és hasonló célból tűzpásztát – néhány méter széles, éghető anyagtól mentes talajjal fedett terület – próbálnak kialakítani, ahol csak lehet az állományok körül.