Bíróság előtt kell felelnie annak a nőnek, aki eladta a zárolt bicikliket

A csődbűncselekmények változatairól, azok jogellenes voltáról, s a szűkebb hazánkban előforduló esetekről a Heol a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivőjét kérdezte.

Dr. Konkoly Thege ­László példákkal is illusztrálta, mit is jelent a valóságban ez a bűntényfajta. Hangsúlyozta, hogy ezen büntetőügyekben az Egri Járási Ügyészség az illetékes eljárni a vádemelési szakban.

A bt. fizetésképtelenségét idézte elő lépésével

– Vádirat készült a napokban egy 46 éves férfival szemben – ismertette az első ilyen típusú ügyet a szakember. – Az illető még 2015-ben egy folyamatosan adóvégrehajtás alatt álló füzesabonyi betéti társaság (bt.) vezető tisztségviselőjeként a bt. nevében határozatlan időre négymillió 380 ezer forint kölcsönt folyósított saját magának. Ezzel az egyébként jogtalan lépésével a jövedelemszerző gazdasági tevékenységet akkor valójában már nem folytató cég fizetésképtelenségét idézte elő. Különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy a vállalkozás szinte kizárólagos vagyonát képező hitelt a mai napig nem fizette vissza.

A köznyelvben amúgy csak vagyonkimentésnek nevezett cselekedetének köszönhetően a betéti társaság ellen folytatott adóvégrehajtási eljárás eredménytelen maradt, és a röviddel később elrendelt felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényeket sem lehetett kielégíteni.

A vádhatóság a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntettel vádolja a betéti társaság egykori beltagját, vezető tisztségviselőjét, aki ellen felfüggesztett szabadságvesztés-, emellett nagyobb összegű pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Indítványozta továbbá azt is, hogy a bíróság rendeljen el pontosan négymillió 380 ezer forint erejéig vagyonelkobzást is a csavaros eszű terhelttel szemben.

Elrejtette a könyvelésben szereplő készpénzt

– Csődbűncselekmény állapítandó meg akkor is – folytatta a példák sorolását dr. Konkoly Thege László –, ha történetesen az elkövető nem a csőd- vagy felszámolási eljárás előtt, hanem már a felszámolási eljárás alatt, vagyis a fizetésképtelenség tényleges fennállásakor tanúsít hasonló jogellenes magatartást. Ezt tette egy 61 esztendős férfi, akivel szemben az Egri Járási Ügyészség szintén vádat emelt.

A vizsgálatban feltárt adatok értelmében a vádlott egy gyöngyösi kft. munkáját irányította. A gazdasági társasága ellen elrendelt felszámolási eljárásban átadta ugyan a törvényszék által kirendelt felszámolónak a vállalkozás különböző tárgyi eszközeit – egy hegesztőgépet, egy ütvefúrót és néhány alkatrészt –, de elrejtette előle a könyvelésben szereplő 3 millió 759 ezer forint készpénzt, amiről ma sem tudni, hol van.

Mivel a szerszámok és az alkatrészek értéke kevés volt a felszámolási procedúrában bejelentett, csaknem hét és fél millió forintnyi hitelezői igény rendezéséhez, a készpénz elrejtésével a vádlott a hitelezői igények kielégítését részben meghiúsította. A járási ügyészség ebben az ügyben is a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett miatt emelt vádat a terhelt ellen, akivel szemben azt indítványozza a vádhatóság a bíróságnak, hogy sújtsa őt felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetéssel, emellett rendeljen el vagyonelkobzást is.

Megtörténik, hogy egy működő vállalkozás nem azért válik fizetésképtelenné, mert a csődtörvény szabályozta tiltott és bűnös módon mentik ki a vagyonát, hanem más jogellenes tett következtében. Ilyenkor a tettesnek nem csődbűncselekmény, hanem valamilyen más bűntett címén kell felelnie. Például zártörés miatt.

Átvitte a férje cégébe a lefoglalt vagyont

– Ennek, vagyis zártörés bűntettének megvalósításával vádolja az ügyészség egy sportszerek kereskedésével foglalkozó kft. nő vezetőjét – közölte a főügyészség sajtószóvivője. – A vállalkozás ellen adóvégrehajtási eljárás indult, amelynek során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az üzletükben – helyben hagyás mellett – 28 kerékpárt foglalt le az adóhátralék biztosítása érdekében. Erről jegyzőkönyv készült, amiben figyelmeztették, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat köteles megőrizni, azok elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon történő elvonása bűncselekmény. Ám a vádlott 14 biciklit eladott, míg a többit egy házastársi vagyonközösségről szóló szerződés mellékletét képező vagyonleltárral átvitte a férje nevén lévő, azonos profilú vállalkozásába.

A vádhatóság pénzbüntetés kiszabását indítványozza az asszonnyal szemben.

Egytől öt évig terjedhet a szankció

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények között rendeli büntetni a csődbűncselekményt. Az elkövetője az lehet, aki csődbe jutott, ­illetve felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ­működésével kapcsolatosan tanúsítja a Btk.-ban meghatározott elkövetési magatartások valamelyikét. Például, ha az illető az ilyen gazdálkodó szervezet vagyonát annak fizetésképtelenséggel csupán még fenyegető helyzetében csökkenti az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon, és a hitelezők későbbi kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. Ez a cselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.