2018.11.06. 07:00
Pénzmosók, orgazdák okoztak főleg károkat a régióban
Csaknem 13,8 milliárd forint kárt okoztak összességében a bűntények elkövetői idén az első félévben az észak-magyarországi régióban, amelynek Borsod és Nógrád megyén túl része szűkebb hazánk is.
A közúti forgalomban van bőven kár, de idén közlekedés biztonsága elleni bűntény miatt nem volt. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock
A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának adatsora értelmében ebben az évben a pénzmosással idézték elő a tettesek a legnagyobb anyagi hátrányt 8,9 milliárd forinttal. Ez azért is érdekes, mert tavaly egyáltalán nem derült fény ilyen cselekedetekre, s azért is, mert az idei kárból egyetlen forintocska sem térült meg.
A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az orgazdák is serényen ügyködtek ez év júliusáig. Ők megközelítően egymilliárd 275 milliónyi érték forgalmazásában működtek közre. Ebből 0,23 százalék térült meg. Ezzel szemben 2017-ben csak háromszázötvenmillió forint kár keletkezett e bűntényfajtával a térségben, ám akkor a negyven százaléka visszajutott a megkárosítottakhoz.
A sikkasztás is az a bűncselekmény, amellyel nagy vagyoni hátrányt lehet okozni a tulajdonosoknak. A régióban idén június végéig 744 milliót zsebeltek be a tettesek, s ennek mindössze 4,5 százaléka került vissza az értékkel való rendelkezési jog jogosultjához. A múlt esztendőben is kedvelt deliktum volt ez, hiszen 699 millió vándorolt máshoz, igaz, ennek nyolc százaléknál nagyobb hányada térült meg.
A jogosulatlan gazdasági tevékenységet vállalók is iparkodtak 2018 feléig, hiszen 117,7 millió „eltűnése” róható a terhükre. Érdekes viszont, hogy egy évvel ezelőtt ebben a rovatban nulla áll. Nem úgy a csődbűntettek esetében: a múlt évben kilencszázmillió forintnál is több volt a kár, az idei évre júliusig alig haladja meg a 105 milliót. Nagy az eltérés a két év között a lopásnál, tavaly egymilliárd 250 milliós kárt idéztek elő a tolvajok, míg az idén félévig 605 milliót. Utóbbi összegből majdnem tíz százalékot kaptak vissza a meglopottak.
A nagyobb károkozók közé sorolhatók még a rongálók idén 87 millióval, a szerzői jogok megsértői hetven és fél millióval, az informatikai rendszerek felhasználásával csalást megvalósítók negyvenötmillióval, a költségvetési csalások kitervelői és véghez vivői 44,2 millióval és a csalások elkövetői 34,6 millió forinttal. Tízmillió alatti összegekkel károsítottak meg idén az északi régióban másokat a rablók (5,8 millió), a zsarolók (4,6 millió), a társadalombiztosítási, szociális és más jóléti juttatással visszaélők (másfél millió), a pénzhamisítók (865 ezer) és a természetkárosítás miatt felelősségre vont személyek (675 ezer).
A 13,8 milliárd forint kár az észak-magyarországi régióban komoly összeg, de csak kis része annak az anyagi hátránynak, amivel – 325 milliárd 728 millió forinttal – az egész országot károsították meg a bűnelkövetők. Utóbbinak csupán a 2,9 százaléka térült meg. Vigasz az lehet, hogy az előző évben meghaladta hazánkban a 450 milliárdot az így felhalmozódott kár.
Kár nélküli bűntények lajstroma
Érdemes pillantást vetni arra a listára is, amely azt érzékelteti, hogy az idén régiónkban mely bűncselekmények tettesei maradtak ki a károkozásból az észak-magyarországi térségben. Íme néhány közülük: hanyag kezelés, hamis magánokirat felhasználása, közokirat-hamisítás, közveszély okozása, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vesztegetés, csempészet, fogyasztók megtévesztése, jövedéki orgazdaság és befolyással üzérkedés.
