Bűnösök a volt egri színházi vezetők

Amint arról a büntetőjogi procedúra során többször is beszámoltunk, a bíróság a következő tényállást állapította meg: a teátrumban 2008 és 2010 között létszámleépítéseket hajtottak végre, illetve a szűkre szabott költségvetés miatt a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott ­munkavállalók a törvényben meghatározott munkaidőkeretükön belül nem tudták kiszolgálni az évad számos előadását és más rendezvényeket. További jogviszonyt az intézmény létesíthetett velük.

Az akkori igazgató-főrendező és a gazdasági igazgató javaslatára a K. K. harmad- és V. J. negyedrendű vádlottak cégeivel állapodtak meg azon munkák teljesítésérről, amik nem fértek bele a munkaidőkeretbe. Azok pedig a színház egyéni vállalkozással és gazdasági társasággal rendelkező ­alkalmazottait vették igénybe e feladatok ellátására. G. I. másodrendű terhelt kérésére K. K. az alvállalkozók elvégzett munkájának értékénél jóval nagyobb összegekről, illetve meg nem valósult szolgáltatásokról állított ki számlákat a teátrumnak. G. I. a fiktív számlák alapján adó- és járulékfizetés nélkül fizette ki a színház nem számlaképes közalkalmazottainak a törvényes túlórát meghaladóan végzett munkáért járó bért. Továbbá rendszeresen jogtalan hasznot szerzett a színháznak azzal, hogy a 2008–2010. években összesen közel hétmillió forint általános forgalmi adót igényelt vissza a valótlan tartalmú számlák alapján.

Első fokon az Egri Járásbíróság 2015 májusában az ügy elsőrendű vádlottját, K. K. I.-t csődbűncselekmény, üzletszerűen elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt három év börtönnel sújtotta, továbbá 300 ezer forint pénzbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra ítélte. Öt esztendőre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól. Ám a bíróság az ellene bűnsegédként üzletszerűen elkövetett, nagyobb ­vagyoni hátrányt okozó költségve­tési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A másodrendű terhelt G. I.-re két év öt esztendei próbaidőre felfüggesztett börtön- és 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Négy évre eltiltotta a cégvezetői foglalkozástól. K. K. ­szankciója négy és fél év próbaidőre felfüggesztett egy év nyolc hónap börtön. A pénzbüntetése 360 ezer forint, s három évig ő sem viselhet vezetői tisztséget gazdasági társaságnál. V. J. 700 ezer forint pénzbüntetést kapott. Az ötödrendű vádlott, V. F.-t a bíróság bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ám a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette ­miatt emelt vád alól felmentette. F. A. hatodrendű terheltet bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás ­vétsége miatt, mint különös visszaesőt 90 napi elzárásra ítélte. A bűnsegédként elkövetett adócsalás vétsége vádja alól felmentette.

A bíróság a Gárdonyi Géza Színházzal szemben 6 millió 982 ezer forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

Az Egri Törvényszéken 2016 októberében tartották meg a másodfokú eljárást. Az elsőrendű vádlott bűnösségét további bűnsegédként elkövetett üzletszerűen nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében is megállapította. Az ­ötödrendű terheltet a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett üzletszerűen, ­nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és a pénzbüntetését félmillió forintban állapította meg. A hatodrendű vádlott is bűnös lett további bűnsegédként elkövetett csalás vétségében. Őt elzárás helyett 30 nap közérdekű munkára ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a törvényszék. Az ítélet ellen az elsőrendű terhelt és védője enyhítésért fellebbeztek. A Debreceni Ítélőtábla azonban a törvényszék döntését nemrégiben helybenhagyta.