Ítélet a kilenc éves ügyben: újráznia is kell a bíróságnak

A köztudatban csak leader-ügyként elhíresült, közel nyolc-tíz éve elkövetett különféle bűncselekmények miatt megvádoltak közül nyolc terhelt esetében jogerős elmarasztaló verdikt született. Az elsőrendű vádlott K. István ügyében új eljárást rendelt el a bírói tanács.

Az Egri Törvényszék dr. Kelemenné dr. Rácz Katalin vezette bírói tanácsa ítéletet hirdetett a K. István és társai ellen folyó büntetőperben. A kilenc vádlottat egyebek között költségvetési csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, magánokirat-hamisítás, számvitel rendjének megsértése miatt marasztalta el első fokon az Egri Járásbíróság. Ez ellen az ítélet ellen a vádhatóság az első három terhelt esetében letöltendő szabadságvesztésért, a többiek vonatkozásában súlyosításért, a szabadságvesztés felfüggesztésének hosszabb időtartamáért nyújtott be jogorvoslati igényt. A vádlottak többsége felmentést, illetve a büntetés enyhítését kérte.

Az ítélet rendelkező részének ismertetéséből kiderült: a törvényszék a legtöbb terhelt esetében osztotta a vádhatóság álláspontját. Ennek megfelelően a pénzbüntetések napi tételét emelte meg háromszázötven, illetve ötszáz napra, vagyis 350 és 500 ezer forintra. Valamennyi pénzbüntetéssel sújtott vádlottnak megadta azonban a tíz havi részletfizetés lehetőségét. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek próbaidejét is megemelte a bíróság a maximálisan lehetséges öt esztendőre.

Az ügy fő vádlottja, K. István ügyében azonban nem született jogerős ítélet. A törvényszék a járásbíróság verdiktjét, mint megalapozatlant megsemmisítette és új eljárást rendelt el. Dr. Kelemenné dr. Rácz Katalin a szóbeli indoklásban azonban külön is hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlottra vonatkozóan is megalapozott volt a járásbíróság ítélete a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés vonatkozásában. Részletesen is megindokolta az elsőfokú bíróság, hogy azok mögött a számlák mögött, amelyek a vád tárgyát képezik, tényleges teljesítés nem volt.

– Megalapozott tehát az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a vádlottak 23 millió forinttal megkárosították a költségvetést. Azonban két lépcsőben zajlott a történet: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal első körben kiutalta a lehívott 58 millió forintot. Ebből az említett összeg volt az elcsalt, de a második körben igényelt 51 milliót – benne a jogosan kért, mert jogszerűen kifizetett 26 millióval – az MVH már nem teljesítette. Így a költségvetés kára „megtérült” – mondta a tanács elnöke, aki azt is levezette, hogy az elsőrendű vádlott 45 milliós sikkasztására nem maradhatott pénz az egyesületnél. A csalással megszerzett összeg pedig nem értékelhető egyúttal sikkasztásként is.

A tanács intenciói szerint az új, csak az elsőrendű vádlottat érintő eljárásban meg kell vizsgálni, hogy miből történtek a kifizetések. Volt-e az egyesületnek bármilyen vagyona, amiből a vád szerinti összegek kifizethetők voltak. A tanács elnöke arra is kitért, hogy az ügyészség által kért letöltendő büntetést a nyomatékos enyhítő körülmények miatt – az időmúlás, a kárérték megtérülése például – nem tartották indokoltnak.

Közben elröppent kilenc év

A keddi napon nyolckilenced arányban jogerős ítélettel lezárt bűncselekmény kezdeti időszaka lassan tíz éves múltra tekint vissza. Ismert, hogy a 2008 nyarán létrehozott pétervásárai és bélapátfalvai mikrotérségi társulás – az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület – arra volt hivatott, hogy az Európai Unió által a Leader-program keretében vidékfejlesztési célokra nyújtott támogatás hatékony felhasználását segítse. A Leader-programban 2008 szeptemberében a kistérség vállalkozóinak, civil szervezeteinek és önkormányzatainak összefogásával egy úgynevezett helyi közösség alakult Leader Helyi Akciócsoport néven. Ennek a társadalmi szervezetnek lett az elnöke K. I., az ügy elsőrendű vádlottja. Az eljárás fintora, hogy épp ő az az egykilenced, aki esetében ismételhet a járásbíróság.

Sike Sándor