Ha a kormány is akarná: biomasszával a gázmizéria ellen

Az import gázfüggőség csökkentésében fontos szerepet játszhatna a biomassza is, amely nemcsak a mostanihoz hasonló válságok elkerülését tenné lehetővé, de még a globális felmelegedést is lassítaná.

Az EU államainak importfüggősége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák alkalmazási lehetőségeinek kutatását. Sok szakember véleménye az, hogy Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más, megújuló energiaforrások felhasználásával mérsékelik, vagy kiváltják a gázfelhasználást.

Dobolyi: dermesztő szűklátókörűség

Dobolyi Alexandra Európai Parlamenti képviselő, a külügy bizottság tagja szerint Ukrajna az Európai Unió tagországaiba irányuló gázszállítások leállításával 2009 első napjaiban az energetika túszaivá tette annak a közösségnek az állampolgárait, amely közösségnek maga is tagja szeretne lenni. Irracionális és felelőtlen lépés ez. Egyoldalúságánál csak történelmi szűklátókörűsége a dermesztőbb.

A fűtési célú földgáz-felhasználás két irányból csökkenthető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény, másrészt pedig a biomassza alapú fűtőművek létesítésével, amely a földgáz helyettesítésének egyik lehetősége.

A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetikai- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények mielőbbi gyakorlati megvalósítása. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola élenjár a biomassza alkalmazási lehetőségeinek kutatásában, illetve megteremtésében. Az intézmény irányításával folyó kísérlet keretében a főiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttműködésben számos partnerrel, köztük a Mátrai Erőmű Zrt.-vel.

- A biomassza, az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves hányadát is – emlékeztetett Dr. Dinya László, a KRF tudományos és kutatási rektorhelyettese.  - Amellett, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészletről lévén szó, nagy előnye az is, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek. Szemben a fosszilis energiahordozókkal, amelyekből évezredek során megkötött szén-dioxid szabadul ki a légtérbe.

A rektorhelyettes kitért arra is: Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak energianövények termesztését illetően és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a Főiskola koordinációja alatt. Az intézmény emellett kitartó hálózatépítő munkát is végez, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonva a folyamatba népszerűsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember.