Közélet

2009.10.07. 06:34

Egymilliárdba kerülne a cigányok lakta városrész felzárkóztatása

A válság az Észak-alföldi várost, Hevest is megviseli, az infrastruktúra fejlesztése azonban megmozgathatná a térség gazdasági életét, hosszú távon pedig még nagyobb hasznot hozna.

Tóth Balázs

Amíg nem készül el a már évek óta többször is megígért 31-es főút, amíg a gazdaságélénkítéshez szükséges alapfeltételek nem állnak rendelkezésre, addig nem várható gazdasági fellendülés a térségben – adott hangot véleményének Csáki Zsigmond, Heves polgármestere. Úgy tudja, az építési területre jövő ősszel vonulhatnak fel a kivitelezők, a két számjegyű főút felújtása, szélesítése pedig négy esztendő múlva fejeződhet be teljesen.

Addig azonban, amíg nem tudják egy minden igényt kielégítő közúton megközelíteni a települést, nem jönnek sem az ipari befektetők, sem pedig a turisták Dél-Hevesbe. Példának hozta föl a Tisza-tó hasonló helyzetét, amelyet korábban ugyancsak nehezen lehetett elérni az autópályától.

– A város saját maga is próbál beruházásokba fogni. Hamarosan elkezdődhet a sportcsarnok építése, a tervek között szerepel egy bevásárlóközpont létesítése, s a jövő év elején végre elindulhat a strand felújítása is. Ezek további munkát adnak majd a helyi vállalkozóknak, ezáltal pedig az itt és a környéken élő dolgozóknak is. Ezen beruházások mögött az önkormányzat is ott áll. Ezt hiányolom leginkább most az államtól, azt, hogy nem avatkozik be erőteljesen a gazdaság élénkítésébe. A kormányzat azzal, hogy nagyon lassan dönt a forrásokról és sokszor nem is ésszerűen használják föl, alaposan megnehezíti a vidék fejlődését – vélte Csáki Zsigmond.

– Könnyebb lenne a helyzet, s előrébb tartanának a fejlődésben a hátrányos helyzetben lévő térségek, amennyiben nem lenne ilyen körülményes a pályázati rendszer. Úgy veszem észre, az olló inkább tovább is nyílt a leghátrányosabb helyzetben lévő települések és a tehetősebbek között. A legelmaradottabb kistérségek számára immáron másfél-két évvel ezelőtt meghirdetett programokban sem történt előrelépés, pedig mi mindent megtettünk, a projektek is előkészített állapotban vannak.

- Előnyöket ígértek az uniós pályázatok kiírásánál és elbírálásánál, ezek azonban csak papíron jelentek meg. Partnerség helyett a széket is kirántják alólunk... Nem tartom jónak azt sem, hogy a bíráló iroda mondja meg, mire van szükségünk. Például irodák, épületek energetikai korszerűsítésére nincs pénz, van viszont 150 millió forint oktatási szakember-továbbképzésre, amelyet egy év alatt kell fölhasználni.

- A cigányok lakta városrész infrastrukturális fölzárkóztatására, vízi közmű, utak építésére is egymilliárd forint kellene Hevesen. Mindehhez százmilliót adna az önkormányzat, de ezt nem tartják támogatásra méltónak, holott évek óta téma a roma népesség kiemelése, az ezzel kapcsolatos tanulmányokra pedig országos szinten rengeteg pénzt költöttek már – jelentette ki a polgármester, aki szerint a bankok mentőcsomagja mellett az önkormányzatok számára is ki kellett volna dolgozni egy segítő programot.

A város egyébként a gazdasági válság hatásait is megérzi, hiszen több vállalkozás volt kénytelen leépíteni alkalmazottait, termelését csökkenteni. Mindez Heves önkormányzatának idei és jövő évi költségvetését is befolyásolja, hiszen a különböző adóbevételek csökkenése gondokat okoz.

A témával a Heves Megyei Hírlap mai számában foglalkozik

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!