Külföldi munka: kemény, de nincs idegbaj

Nyelvet tanulnak, illetve gyakorolnak a diákok, és megtapasztalják, hogy miként lehet önállóan boldogulni egy ismeretlen környezetben, és hogy milyen a munkakultúra más országokban – így foglalta össze a Leonardo-program legfontosabb előnyeit Csókáné Kálmán Éva, a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola tanára. Mindezt annak kapcsán, hogy az immár 7. éve zajló programmal az iskola elnyerte a kevesebb mint egy tucat hazai Mobilitás Tanúsítvány egyikét. Ami azzal is jár, hogy a következő 4 évben – ha az eddigi színvonalnak megfelelően folytatják a programot – biztosra vehetik a támogatást.

Márpedig nem kevés pénzről lehet szó, tekintve, hogy az évről évre bővülő partnerségi programban immár 6 ország egy-egy intézményével dolgoznak együtt.

– Vendéglátós diákjaink tölthetnek egy-egy hónapot valamelyik külföldi munkahelyen, a hét év alatt csaknem százötven tanulónk járt valamelyik partnerünknél – tudatta a tanárnő, sorolva is az országokat: Finnország, Olaszország, Lengyelország, Németország és Spanyolország. Döntően 11–13. évfolyamos, illetve érettségi utáni képzésben résztvevő fiatalok utaznak, s visszatértükkor a rengeteg élmény közül gyakorta azt emelik ki, hogy bár sokat kell dolgozni, feszes a tempó, valahogy mégis jók a munkahelyi közösségek, nincs idegeskedés, nincs ellenségeskedés.

Az itthon maradók is profitálnak a programból, hiszen a gyerekeket erősen motiválja, jobb teljesítményre ösztönzi a lehetőség