Közélet

2009.11.06. 06:13

Nagyon drága az intézményes gyermekvédelem

A gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Azóta ez a nap a gyermekek jogainak világnapja.

Barta Katalin

1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra. Még aznap 61 ország írta alá. Az egyezmény 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1991 őszén fogadta el a gyermekjogi egyezményt.

Kocsa Erikától, a Heves Megyei Egységes Gyermekvédelmi Intézmény igazgatójától megtudtuk, hogy megyénkben tavaly 115 – családjában veszélyeztetett – gyermek került be az intézményes gyermekvédelmi rendszerbe, ennél azonban többeket érhet bántalmazás, sérelem. A beutalt gyermekek negyven százalékát visszaküldik a családjába azzal a kitétellel, hogy a helyben működő gyermekvédelmi szakemberek segítsenek a családon belüli konfliktusokat feloldani.

Szűkebb hazánkban egyébként jelenleg 160 gyermek él lakásotthonokban, további 230 fiatal pedig nevelőszülőknél. Az igazgatónő határozott véleménye az, hogy gyermekek jogai leginkább a saját családjukban érvényesülhetnek, s épp ezért a gyermekvédelmi szakembereknek elsődlegesen a családokat kellene segíteni, s ehhez a családok akár állami támogatást is kaphatnának. (Ez a gyakorlat érvényesül számos szomszédos országban is.)

Annál is inkább, mert jelenleg egy lakásotthonban nevelkedő gyermek 2 millió 800 ezer forintba kerül, amelyet a központi költségvetés finanszíroz. Számítások szerint ha egyvalaki öt évig állami gondoskodásban részesül, ebből az összegből a saját családjában 18 éves koráig nevelkedhetne. A nevelőszülőknél elhelyezett fiatalokra átlagosan évente 1 millió 500 ezer forintot fordít az állam.

Nyerges Tibor, Heves megye gyermekjogi képviselője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy havonta 10–12 esetben fordulnak konkrét panasszal hozzá, ennél jóval több esetben kérnek segítséget. A kiskorúak általában a gyámmal vagy a gondviselő szülővel együtt jelennek meg a fogadóórákon. A képviselő egyébként rendszeresen tart fogadóórákat a lakásotthonokban, illetve a nevelőszülőkkel is kapcsolatot tart.

A leggyakoribb gond a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek elhelyezése. Hozzátette, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt a hatósági intézkedéseken alapuló ellátást és védelmet kell érteni: így a jegyző jogkörébe tartozó védelembe vételt, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó családba fogadást, ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti nevelésbe vételt, tartós nevelésbe vételt, utógondozást és az utógondozói ellátást.

A gyermekjogi képviselő egyebek mellett segíti a gyermeket a panasza megfogalmazásában, jogosult kezdeményezni annak kivizsgálását, s eljár a jogsértések feltárása érdekében. A napokban Szabó Máté ombudsman úgy nyilatkozott: a gyermekjogokkal kapcsolatos jogalkotás elkezdődött, ám a jogalkalmazásnak még számos akadálya van.

Miközben az állami intézkedések nyomán kialakult jogszabályi környezet, a képzési programok, a pedagógiai tervezés erősítését szolgáló pályázatok jó irányba mutatnak, a gyakorlatban a forráshiány késlelteti, sőt akadályozza például az iskolai erőszak kezelése érdekében hozott központi intézkedések megvalósulását.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!