Közélet

2010.08.25. 04:09

Földrengések: figyelmeztető jelek a mélyből

A térségben megmozdult a föld, de a 85 évvel ezelőtti egri rengéshez hasonló pusztításra nem kell számítani. Ám teljesen ennek valószínűsége sem zárható ki.

K. J.

Az utóbbi néhány nap megrengette Észak-Magyarországot is. Miskolc környékén, a megyehatártól nem messze nyolc olyan földmozgás is előfordult, melyről a lakosság is beszámolt. Évente 100–200 ilyen kisebb, Richter-skála szerinti 1,5–2,8-as rengést mérnek, amelyeket a műszereken kívül többnyire senki sem érzékel. A térség egyetlen, a Magyar Földrengésjelző Hálózatba bekapcsolt szeizmológiai állomása Heves megyében, a Felső-Mátrában, az MTA piszkéstetői Geodéziai és Geofizikai Obszervatóriumában található.

– A távérzékelő műszerek adatain keresztül jól nyomon követhetőek a kipattanó rengéshullámok, melyek epicentruma ezúttal Miskolctól délre 10–15 kilométerre lehetett – mondja Kiszely Márta, az MTA szeizmológusa. A hátterében olyan globális földtani mozgások is meghúzódhatnak, mint az afrikai kontinens közeledése Európa felé, vagy a helyi hatások: a Kárpát-medence üledékének lassú tömörödése, a Mátra déli részének emelkedése. Ám  e jelekből nem lehet arra következtetni, hogy egy nagyobb rengés van készülőben.

A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor, ekkor Eger közelében, illetve a város délkeleti részén, a maklári városrészben a Richer-skála szerinti 5-ös fokozatú rengést tapasztaltak. A földrengés epicentruma Ostoros község volt. Itt több mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált – amelyre a templom melletti hasadék máig is emlékeztet –, s a legenda szerint a temető sírkövei is megfordultak, utána újjáépült a falu.

A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a földrengések izolált területeken, vagy szeizmikusan aktív vonalak mentén keletkeznek. Mindenesetre felismerhető néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek Eger és környéke, ahol 70 év alatt 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt.

– Sokak számára riadalmat okozhatott az augusztus hónapban előforduló kis magnitúdójú, de érzékelhető hazai földrengések sorozata. Hazánk és a Kárpát-medence még ezekkel a baljós jelekkel sem sorolható a Föld túlzottan földrengésveszélyes területei közé. Nagyjából fél évszázadonként előfordulnak akár 5-ös erősségű földrengések is, de hazánk e tekintetben még egy ideig viszonylag nyugodt „sziget” marad – tájékoztatott Ruszkai Csaba, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékének oktatója.

A szakember utalt arra, hogy német kutatók újabban a kis erősségű földrengések és az adott térség csapadékmennyisége között együtthatást véltek felfedezni. Állításuk szerint a kőzettömeg repedései közé mélyre beszivárgó víz földrengést kiváltó nyomást idézhet elő a kőzetek pórusaiban. Komoly aggodalomra egyébként az idei kiugróan csapadékos és szeizmológiailag is aktív időszak ellenére sincsen ok, hiszen napjaink építészete sokkal földrengésbiztosabb épületeket hoz létre, mint a XX. század eleji vagy azt megelőző időszak városi és falusias építészete.

Ezért volt katasztrofális az 1925-os, a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű egri földrengés, amikor is a vályogból épült, döngölt padlójú parasztházak jó része összedőlt. Számítások szerint egy panel szerkezetű társasház akár 7-es (!) erősségű rengést is kibír főbb szerkezeti károsodás nélkül. Tehát a nálunk általában jellemző a Richter-skála szerinti 2-es és 3-as erősségű rengések az épületállomány zömében nem okozhatnak nagyobb károkat – húzta alá Ruszkai Csaba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!