Közélet

2010.08.04. 07:37

Olcsó klíma, sok áram

Sok előnye van műemléki környezetben, belvárosban élni, ám a hűtött környezet biztosítása szerezhet forró perceket az elszántaknak is.

Kovács János

A környezeti hatások miatt az utóbbi években jelentősen megnövekedett a légkondicionálók térnyerése. Az elmúlt öt-hat évben kétszeresére gyarapodott a hőségnapok, hőségriadók száma. A nyilvános helyek, üzletek, bankok, vendéglátó létesítmények, közintézmények egyre nagyobb része is ilyen módon teremt komfortosabb környezetet a betérőknek és dolgozóiknak. Ugyanakkor a klímával felszerelt háztartások ma még viszonylag alacsonynak tűnő, alig több, mint hétszázalékos aránya – nem utolsósorban a készülékárak csökkenésével – látványosan bővült.

Az általunk megkérdezett hűtéstechnikai vállalkozásoknál elmondták, a lakossági igény főként a hőség idején, illetve az ezekhez kapcsolódó készülékakciók beköszöntével jelentkezik. Mindenki azonnal akarja a hűvöset. Jóval kevesebb az előrelátó igénylő, aki még a hidegben gondol arra, hogy egyszer bizony melege is lesz.

– A belvárosban, műemlék épületek homlokzatára eleve nem is engedélyezik a légkondik látható külső egységének fölszerelését, legfeljebb a kevéssé feltűnő udvari, belső részekre lehet telepíteni őket. Ám figyelembe kell venni a technikai feltételeket is, például hogy a hűtők csövezése mennyire megoldható. Ilyenkor egyedi kialakítással próbáljuk megtalálni a közös megoldást.

Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a készüléknek milyen a zajkibocsátása, mert egyes régebbi vagy korszerűtlenebb típusok folyamatos üzemben akár a hangjukkal is zavarhatják a környezetüket – mondja a klíma- és ipari hűtőberendezések forgalmazásával és telepítésével foglalkozó egri Frigotech-Controll Co. Kft. cégvezetője, Mázló Ferenc.

Egy 2007. évi jogszabályváltozás nyomán ma már nem kell minden klímaberendezés fölszereléséhez engedély, s némiképp lazább lett az addigi meglehetősen szigorú előírás. Mára a helyzet lényegesen egyszerűbbé vált, ám azért léteznek bizonyos városképi megfontolások, helyi, országos irányelvek – utalt erre már korábban is a kérdés kapcsán Tuza Róbert, az egri városháza építéshatósági csoportjának vezetője is.

Vagyis: csak a műemlék ingatlanok, műemléki környezetben lévő építmények esetében kell engedélyt kérni, ha a szóban forgó légkondicionáló készülék kültéri egysége a homlokzatra kerülve befolyásolhatja, megváltoztathatja az adott épület, utca vagy negyed képét, megjelenését. Erre példa Eger történelmi központja, barokk belvárosa, s minden fontosabb műemlék környezete.

Egyre növekvő energiafelhasználás

Itthon az elmúlt hetek jelentősen megnőtt áramfogyasztása is a kánikula miatti klímahasználatra vezethető vissza. Az ország teljesítményigénye 26 Celsius-fok felett fokonként legalább 100 megawattal nő, egy kisebb város felhasználásának megfelelő energiaigény-növekedést eredményez, főleg a légkondicionáló berendezések fokozott működtetése miatt. A kánikulai napokban a hazai fogyasztás 600 megawattal, azaz mintegy tíz százalékkal nagyobb volt, mint a korábbi, „normál” nyári üzemben. Ma már szinte alig van különbség a nyáron és a télen felhasznált árammennyiség között. Ez alapvetően a klimatizálás teljesítményével, illetve a szélsőségesen meleg napok számának növekedésével magyarázható.

Az engedélyezési eljárás így sem bonyolult. Ennek része a műemlékvédelmi szakhatóság véleménye, hozzájárulása. A kívülről nem észlelhető helyeken, udvarban vagy nem műemléki környezetben pedig gyakorlatilag engedély nélkül lehet klímát felszerelni. A korábbi szabályozás idején még sokan kértek engedélyt a berendezések felszerelésére, ám a változás óta ilyen igénnyel már nem keresték meg a hivatalt. S régóta sem feljelentésre, sem saját hatáskörben nem indult hatósági eljárás klímaügyben.

Pénztárca-zsugorító mesterséges hideg

S hogyan érinti a klíma a fogyasztó pénztárcáját? A klimatizált lakás hűse akár napi több száz forintot vehet ki a családi kasszából, azaz egy átlagos, tehát 60–80 négyzetméteres lakás havi hűtési költsége is – nem mindennap kell extrém melegre számítani – legalább pár ezer forintos többletkiadással jár. Nem pusztán a villanyszámlában kell megfizetni a klíma árát, de a felhasznált energia előállítása során felszabaduló üvegházhatású gázok is növelik a légkör felmelegedését, a szélsőségesen meleg napok számát. Egy 20–40 négyzetméteres helyiség hűtésére 80–100 ezer forintos ártól már lehet jó megoldást találni. Igaz, vannak olcsóbb típusok, de azok kevésbé energiatakarékosak A vételárhoz jön a telepítés költsége. A berendezések tisztítást igényelnek, ami szintén pénzbe kerül.

 

Klíma a házfalon. Mára az engedélyezés lényegesen egyszerűbbé vált, ám azért léteznek bizonyos városképi megfontolások. Fotó: Gál Gábor -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!