Közélet

2010.08.23. 05:56

Új fazont kap az egri belváros

Teljesen felújítaná a belvárost mintegy négy és fél milliárd forintból az egri önkormányzat. A nagyszabású program alapvetően megváltoztatná a terület arculatát.

Kühne Gábor

Sokak előtt ismert: többmilliárdos beruházással a belváros átfogó rekonstrukciójára készül Eger. A program különböző részleteiről már többször is beszámoltunk, ám hogy valójában mekkora fejlesztés előtt áll a város, arra Rátkai Attila főépítész mutatott rá.
– A beruházás központi eleme a kettős funkcióval bíró Dobó tér, amely egyfelől dísztér, másfelől városi rendezvénytér, bár az utóbbihoz tartozó háttérfunkció teljesen hiányzik, azaz nincs vizesblokk, raktározási felület, de például a boros rendezvényekhez nélkülözhetetlen hűtés sem megoldott. Ezen túl gondot jelent, hogy a rendezvények alkalmából keveredik a gyalogos-, illetve a kiszolgáló gépjárműforgalom. Az is vitathatatlan, hogy jelenlegi formájában a tér szűk, a zöldfelületek helye, nagysága átgondolandó.


A főépítész szerint a megoldás a Dobó tér – burkolatcserével egybekötött – egyszintes „alápincézése” lenne, amelyet gépkocsival is meg lehetne közelíteni. Ám itt nem közforgalmú parkolókat alakítanának ki, viszont a Városházára érkező vendégek ennek használatával nem terhelnék tovább a tér forgalmát. Ezzel párhuzamosan a Városháza épülete is megújulna, egyúttal annak udvarát is nyitottabbá tennék, például VIP-rendezvények vagy esküvői fogadások számára. A cél, hogy a térből, illetve a hozzá kapcsolódó közterületekből funkcióbővítésre alkalmas térrendszer jöjjön létre.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A térrekonstrukció részeként a Minorita-templom homlokzata is teljesen megújul, sőt a toronyban még kilátót is kialakítanak. Fotó: Gál Gábor
[/caption]


A térrekonstrukció nem kevésbé lényeges része a Minorita-templom homlokzatának felújítása, illetve a toronyban kialakítandó, lifttel felszerelt kilátó. Nem marad érintetlen a jelenlegi Centrum-parkoló sem: a terv itt egy kisebb rendezvénytérrel számol.
– Természetesen az áruház épületét is be kell „illeszteni” a programba: a tulajdonosokkal már folynak a tárgyalások erről, jelenleg a homlokzat felújítása, valamint a tetőtér hasznosításának kérdése van napirenden – tette hozzá a beruházás egyik neuralgikus pontjáról szólva Rátkai Attila.
Ugyancsak megújul az itteni patakhíd, a Szúnyog-közben pedig felszámolnák a „Csizmadia-színt”, azaz a korábban más mellett Globe-ként is ismert épületet. A területet parkosítanák, illetve teraszos megoldással „lelépcsőztetnék” a patak partjáig. A vízfolyást követve, a tér túloldalán egy új gyalogoshíd épül, amely az Eszperantó sétányt köti majd össze a Fazola utcával. A sétányon lévő egykori étterem épületét, ma a Megyeháza egyik tanácskozójaként funkcionáló egységet is elbontják, a helyén egy játszóteret alakítanak ki. Ezzel együtt megújul a mellette álló irodaépület homlokzata is. Az elképzelések szerint a Kis Zsinagóga galériává és közösségi hellyé válásával segíteni fogja a kortárs művészetek fejlődését, egyúttal befogadó térként is működik majd a fiatal művészek számára. Itt is megszépül a homlokzat, s ismét régi szépségében tündökölhet a belső tér.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A Kis Dobó tér látványa napjainkban. Rendeznék a vendéglátós portálokat is. Gál Gábor felvétele
[/caption]


A program érinti a Kis Dobó teret is: e közterület burkolatát felújítják, egyúttal pedig rendezettebbé teszik a tér vendéglátó funkcióját, az éttermek, kávézók teraszai pedig egységes megjelenésű, esztétikus tetőt kapnak. Rátkai Attila megjegyezte: megújul a Dobó utca is, ám az a rekonstrukció független a belváros rehabilitációs programjától.
– Terveink szerint a Dobó utcai beruházás még a program kezdete előtt befejeződik, hogy ne egyszerre terhelje a belvárost az építkezés – tette hozzá magyarázatképpen.


A Dobó utcán a vár alatti Dózsa térig végigsétálva jutunk el a nagyközönség elől jelenleg elzárt Valide Szultana fürdőjéig.
– Több évtizedes adóssága van e műemlék rommal az államnak és a városnak, hiszen jelen formájában sem funkcionálisan, sem pedig városképi szempontból nem felel meg a kívánalmaknak. A teljes rehabilitáció itt sajnos nem valósulhat meg, ugyanis az állami vagyonkezelő nem volt partner ez ehhez szükséges kényszerű telekbővítésben. A romokat ezért „csak” láthatóvá tesszük egy járható üveg védőtetővel – jegyezte meg a főépítész.


Elhangzott: az utcaképet javítandó, illetve egy vonzó belvárosi arculat kialakítása érdekében számos más homlokzat-rekonstrukcióra is sor kerül: megújul a Knézich Károly utca 8. szám alatti legényegyleti épület, a Markhot Ferenc utcában a Református Egyház tulajdonában lévő műemléki közösségi ház, az ugyanebben az utcában a 4. szám alatt lévő iskolaépület, valamint a Dobó tér 11. alatt lévő műemléki épület homlokzata. Az említetteken túl az Irgalmasok kápolnája jelenleg életveszélyes állapotú főhomlokzatának teljes felújítása is része a programnak.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Még nem tudni pontosan, mi lesz a Végvári harcosok sorsa. Fotó: Gál Gábor
[/caption]

Mi legyen a Végvári harcosokkal?

A rehabilitáció legkényesebb pontját minden bizonnyal a „Végvári harcosok” szoborcsoport jövőbeni sorsa jelenti. Noha a szakemberek egybehangzóan az áttelepítése mellett foglaltak állást, már civil kezdeményezés is indult a szobor „megmentése” érdekében, sőt a városi ellenzék, politikai síkra emelve az ügyet, szintén a jelenlegi helyszín megtartásáért indított aláírásgyűjtést.
Az ügyben mások mellett megszólalt az Egri Városszépítő Egyesület is, amely – a vármúzeum szakembereivel egyetértésben – a Dózsa György teret tartja a legalkalmasabbnak az alkotás leendő helyszínének. Sós István, az 1982-ben alakult egyesület elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy Stróbl Alajos Dobó-szobra mellett egykori tanítványa, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása már túl soknak bizonyult ide: megbontja a terület szimmetriáját, és a Városházát is „elzárja” a tértől. Erre az 1964-ben történt felállításakor is figyelmeztettek a szakemberek. Szavai szerint ugyanakkor a város szimbólumává lett műről van szó, amelynek makettjét már az 1930-as években bemutatták, ezért nagy körültekintéssel kell az áthelyezéséről dönteni. A Dózsa tér ideális helyszín, a most ott álló Tinódi-szobornak pedig – az alkotó Pusztai Ágostonnal való egyeztetés után – a belvárosban kell új helyet találni.

2012-re fejeződhet be a beruházás


A program megvalósítását az idén elnyert 3,6 milliárd forintos, két elemből álló uniós támogatás teszi lehetővé. Ennek hangsúlyosabb részét, 3,1 milliárdot fordíthat az önkormányzat a belváros rehabilitációjára, amihez 800 millió forintnyi önerőt és félmilliárdnyi magántőkét is bevonnak. Ez utóbbi egyébként a kiírás szerint kötelező is. Így összesen közel 4,5 milliárdot költhet a város a fentebb vázolt programra, amelynek kezdete 2011 elején lesz, és várhatóan másfél évig tart. A költségek tetemes részét a nem látványos, de elengedhetetlen, az egyes projektelemekhez kapcsolódó közmű-rekonstrukciók teszik ki. A közlekedés is átalakul: a felszámolandó Szúnyog-közi, illetve a Centrum mögötti parkolókat a piac mögött építendő 180 férőhelyes parkolóház váltja majd ki, amelyet a belváros rehabilitációs programjába kötelezően bevonandó 500 millió forintos magántőkéből emelnek.
Rátkai Attila szerint miután az eredetileg egyéves előkészítési szakaszt felére csökkentette a pályázat kiírója, szeptember végéig be kell adni az engedélyezési terveket. A kiviteli tervek elkészülte után a télen le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárást, így a beruházás leghamarabb jövő tavasszal kezdődhet meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!