Szükség van a változásra

Az előző héten tárgyalta a törvénytervezetet a Magyar Rektori Konferencia. Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora lapunknak elmondta, hogy a most induló szakmai vita kapcsán december elejére várható hivatalos értékelés. De azt már most látni lehet, hogy több vitatható pontja is van a szövegnek – hangsúlyozta a rektor.
– A mai alapképzésekről nem mondható, hogy munkaerő-piaci szempontból jól felkészítenék a hallgatókat, illetve vannak olyan felkészültségű fiatalok a felsőoktatásban, akik az ilyen szintű tanulmányok megkezdéséhez nem tettek eleget. Ha a tervezet azon része, amely ezen változtatna, egy üzenet, hogy középfokon is jobban kell teljesíteni, akkor ezt támogatom – nyilatkozta dr. Hauser Zoltán.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A bejutás mellett a bennmaradás is nehezebb lehet majd a hallgatók számára. A törvénytervezet szerint korlátozni fogják a vizsgázási alkalmakat is. Képünk illusztráció. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]

Dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) rektora is egyetért azzal, hogy változtatni kell a középiskolai oktatáson. Mégis úgy véli, egyik napról a másikra egy rendelettel nem lehet megoldani mindent.
– Ahhoz, hogy hosszú távon eredményt lehessen elérni, nagy változáson kellene keresztülmenniük a középfokú intézményeknek. Idő kell ahhoz, hogy a tanulókban is tudatosuljanak az új, minőségi tudással szemben állított követelmények. A változás azonban nem jelentheti az érettségi szintjének csökkentését – nyilatkozta a gyöngyösi főiskola rektora.
Korlátoznák a hallgatók vizsgázási alkalmait is. A korábbi elképzelések szerint még tárgyanként két lehetőség lett volna a sikeres vizsgatételre az elbocsátás előtt, de ez a szám már négyre módosult. Hauser Zoltán szerint nem helyes, ha túl sok alkalmat biztosítanak a hallgatóknak, hogy teljesítsenek egy tárgyat.

– Senkinek sem jó, hogy veteránok és továbbszolgálók népes hada szerepel a felsőoktatásban. Az, hogy a jelenlegi koncepció pont a dolgok közepébe vágott-e, azt nem tudom, de ezzel a kérdéssel foglalkozni kell – emelte ki az EKF intézményvezetője.
A vizsgalehetőségek csökkentésével kapcsolatban a KRF rektora azt mondta: három-négy vizsga biztosítása lenne a kompromisszumos megoldás, hiszen nem az a cél, hogy megbuktassák a hallgatókat, hanem az, hogy tudással menjenek át a vizsgán. Abban azonban igazat ad a törvényjavaslatnak, hogy a lehetőségek száma ne legyen végtelen.

Nagyon sok a képzési időn túli hallgató

Kalóné Szűcs Erzsébettől, az EKF Tanulmányi és Információs Központjának igazgatójától megtudtuk, hogy képzési időn túl 1378 hallgató tanul a főiskolán. A képzési időn túli hallgatók harmada államilag támogatott, ők még 1, maximum 2 félévvel lépték túl az előírt képzési időt. A legrégebben kezdett hallgató 1997-ben iratkozott be a főiskola pedagógia szakára, levelező tagozatra.

A KRF-en 560 olyan hallgatót tartanak nyilván, akik a minimális képzési idő alatt nem tudták befejezni tanulmányaikat, az érintettek többsége levelező tagozaton tanul.

Grebely Gergely, az EKF Hallgatói Önkormányzatának vezetője úgy véli, hogy a felvételi követelmények szigorítása jó ötlet, viszont szükségesnek tartana további egyeztetéseket a tervezettel kapcsolatban.
– Szerintem a javaslatok nem mindenben tükrözik az augusztusi, Hoffman Rózsa államtitkár asszony által összehívott bizottságban megfogalmazott konszenzusos véleményt. Úgy vélem – és ebben az augusztusban ülésezett grémium is egyetértett –, hogy a hallgatók rendszerváltás óta a tanulmányi és vizsgakérdésekben, valamint a juttatás és térítés területén meglévő egyetértési jogát meg kell tartani.

A KRF-en 560 olyan hallgatót tartanak nyilván, akik a minimális képzési idő alatt nem tudták befejezni tanulmányaikat, az érintettek többsége levelező tagozaton tanul. A bejutás mellett a bennmaradás is nehezebb lehet majd a hallgatók számára. A törvénytervezet szerint korlátozni fogják a vizsgázási alkalmakat is. Képünk illusztráció. Fotó: Ötvös Imre -->