Vasútmentők a mostoha síneken

Amikor a gazdaságtalannak ítélt szárnyvonalakat 2007-ben bezárták, a Kál-Kápolna és Kisterenye között közlekedő utolsó személyszállító vonatot fekete zászlóval búcsúztatták a recsk–parádfürdői állomáson. Az 54 kilométer hosszú vágány mentén fekvő települések lakói azóta sem tudtak belenyugodni a döntésbe, a személyforgalom újraindításáért folytatott küzdelmük azonban eddig eredménytelen maradt. Némi reményt ad viszont, hogy a jelenlegi kormány újra üzembe helyezett néhány vonalat. A mátrai szakaszról szólva Fellegi Tamás, a szaktárca irányítója a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a „megnyitás lehetőségét a minisztérium szakemberei tovább vizsgálják”.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A vasút lehet a megoldás. A közútra terelt termékszállítás felbecsülhetetlen és az önkormányzatok számára vállalhatatlan anyagi károkat okozott. Képünk illusztráció. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]

– Ezt a folyamatot szeretnénk a magunk módján meggyorsítani – mondta a bejelentés kapcsán a recski Magda Gyula, aki a Magyar Közlekedési Klub tagjaként nemrég „vonatváró vonalbejárást” szervezett. A gyalogtúra résztvevői – az érintett települések polgármesterei, képviselői – Recsk és Mátraderecske között demonstráltak a szárnyvonalért, majd arról tanácskoztak, hogy miként lehetne ismét beindítani errefelé a vonatforgalmat, s hogy milyen lehetőségeket jelentene ez az itteniek számára. Mint Somodi Mária, a Magyar Közlekedési Klub titkára elmondta, ehhez szervezetük korábbi tanulmánya adott alapot. Eszerint az újraindításnak nemcsak a vasútról kell szólnia, mivel a térség mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból rendkívül hátrányos helyzetben van. Éppen ezért létfontosságú, hogy a közvetve vagy közvetlenül érintett tizenöt település a sajátjának érezze a vasutat.

Ehhez ki kell alakítaniuk egyfajta tulajdonosi szemléletet, amihez a helybeliek kezdeményezésére és összefogására van szükség. A tét nagy: 45 ezer ember közlekedési és megélhetési lehetőségeinek a bővítéséről, illetve 95 ezer hektár terület gazdasági, környezetvédelmi problémáinak a megoldásáról van szó.

– Megvalósítható elképzelésekből nincs hiány – jelezte Magda Gyula, aki a nyereséges teherforgalomra alapozná az új szervezetet, miután – az utakat és a mellettük lévő házakat egyaránt tönkretevő kamionok helyett – évente 1,5–2 millió tonna követ vihetnének környezetkímélő módon. De számba jöhet az erdészet, a téglagyár, a mezőgazdasági vállalkozások,  s a közeljövőben talán az újra termelő ércbánya szállítási igénye is ezen a vonalon.

A lakosság akarata ellenére zárták be a vasúti pályát

A Tarna menti Kistérség Területfejlesztési Társulás tagjai számos alkalommal hívták fel az illetékesek figyelmét arra, hogy a pályabezárás miatt hátrányos helyzetbe kerültek a települések. A közútra terelt termékszállítás – mint Pócs István recski polgármester megerősítette – felbecsülhetetlen és az önkormányzatok számára vállalhatatlan anyagi károkat okozott. Tönkrementek az utak, repednek a házak, ám eddig hiába tiltakoztak. A szárnyvonal újranyitását sürgetőkhöz csatlakoztak a Nógrád megyei falvak is. Mátramindszent polgármestere, Horváth János azt reméli, hogy kiszabadulhat az elzártságból a 880 lelkes falu, amelynek jelentős veszteséget okozott a korábban vonattal érkező természetjárók, túrázók elmaradása.

A tervek szerint kft. formájában, szigorúan a helyi üzemeltetésű vonal irányításában, a leendő vasutas munkatársak hozzáállásában és a szolgáltatások kínálatában új szemléletre van szükség. Az ennek alapján létrejövő struktúra lehetővé tenné, hogy az itt élőket ne tegye kiszolgáltatottá a meglehetősen nehézkes és körülményes buszközlekedés. A gyerekes szülők könnyebben járathatnák csemetéiket bölcsődébe, zeneiskolába, szakosított oktatási intézményekbe. A körzet idegenforgalmának a bővülése érdekében pedig vonzó mátrai túrákkal, disznóvágásokkal, bor- és gasztronómiai programokkal, betyárromantikával összekötött hétvégi nosztalgiavonatokat közlekedtetnének. De indítanának olyan éjszakai járatokat is, amelyeken koncertek, s különböző szórakoztató rendezvények várnák a főként fiatalokból álló utazóközönséget.

– Arról nem is beszélve – érveltek a vonalmentők –, hogy a szárnyvonal új keretek közötti működésével lehetővé válna Szlovákia irányába az Európai Unió által támogatott interregionális vasút beindítása is. Ez azt jelentené, hogy Losonctól – Fülek és Salgótarján érintésével – akár Egerig, s vissza utazhatnának vonattal a két ország polgárai.
A Tarna menti vasútmentők nemcsak a gazdaságossági számításokat végezték el, hanem azt is felmérték, hogy az egyes települések milyen idegenforgalmi kínálattal támogatják majd a program megvalósítását. A majdan az ország más részében is példaként bemutatható elképzeléseik szerint – amennyiben a szaktárca és a vasút illetékeseivel egyezségre jutnak – egy fél év múlva elindulhat az első személyszállító szerelvény a mostoha sorsú pályán.