Hospinvest-ügy felmelegítve: pásztorból kupec

– Úgy tűnik suba alatt kupec lett a pásztor – idézte Jókai Anna versét Szabó Róbert. A Heves megyei önkormányzat elnöke mindezt annak kapcsán mondta, hogy Sveiczer Sándor Péter, az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság elnöke pénteken kijelentette: a rendelkezésükre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt feltételezik, hogy Sós Tamás korábbi közgyűlési elnök „a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.”

Az ad-hoc testület vezetője szerint a megyei önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában Sóst felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg. (A bizottság által vizsgált iratok szerint, a korábbi elnök mindössze egy levélben értesítette a vezérigazgatót, hogy „az önkormányzat részéről a szerződést megszűntnek tekinti”.)

– Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. A teljes összeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt. A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban felvethető.

Sveiczer a tájékoztató után felkérte Szabó Róbertet, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként, majd átadta az iratokat, jegyzőkönyveket Szabónak.

– Hiszem, hogy nem a múlttal kell foglalkoznunk, de nem szabad elfelejteni: vétkesek közt cinkos, aki néma, mi pedig nem maradhatunk némák – emelte ki a közgyűlés elnöke. – Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól, hanem arról, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával – tette hozzá Szabó.

Sós: visszautasítom a politikai jellegű támadást

– Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a Fidesz szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet, azzal, hogy két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét – reagált a délelőtti kijelentésekre dr. Sós Tamás. A korábbi közgyűlési elnök úgy fogalmazott: a leghatározottabban visszautasítja az újabb igaztalan politikai jellegű támadást.

– A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér-követelést nem tudta érvényesíteni – emelte ki.

Sós hangsúlyozta: a betegek érdeke volt az első. – Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható – húzta alá, majd hozzátette: ha nem biztosítottak volna egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget.

– Ezt nem kívánhatta senki. Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit – szögezte le Sós Tamás.

A szocialista honatya kijelentette: rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kíván élni az ügyben. Hozzátette: "Szabó és Sveiczer korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók".

o Egy évvel a szerződéskötés után, 2009. április 9-én a Hospinvest Zrt. csődeljárást kezdeményezett maga ellen, ezzel alapot teremtve a rendkívüli felmondásra és a kötbérigényre.

o 2009. április 24-én a megyei közgyűlés Sós Tamás elnökletével ülésezik, de nem kerül sor a szerződés felmondására, csupán jelzik annak lehetőségét a Hospinvest Zrt. jelen lévő képviselőjének. A közgyűlés határozatban kéri, hogy a cég szüntesse meg a szerződésszegést, ennek határidőt is ad.

o A változatlan állapotok miatt 2009. július 6-án újra ülésezik a megyei közgyűlés szintén Sós Tamás elnökletével. A közgyűlés a határozatában rögzíti, hogy a szerződést rendkívüli felmondással felmondja és felhatalmazza Sós Tamást, hogy mindent egybevetve legkésőbb 2009. augusztus 1-ig a szerződéses rendelkezések betartásával a rendkívüli felmondást közölje a Hospinvest Zrt-vel.

o A helyzet nem javult, 2009. július 23.-án a Hospinvest Zrt felszámolás alá került.

o Négy nappal ezután, 2009. július 27-én Sós Tamás, mint a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke nevében, a Hospinvest Zrt. részére - a felszámolási eljárás elrendelése ellenére nem a felszámolóbiztosnak, hanem Kollányi Gábor „vezérigazgató” úrnak címezve - levél került átadásra, melyben a levél írója „az önkormányzat részéről a szerződést megszűntnek tekinti”. Ez a kijelentés természetesen nem minősül a rendkívüli felmondás, közgyűlési határozatnak megfelelő közlésének.

o Az önkormányzat a Hospinvest Zrt. felszámolójához eljuttatott hitelezői igénybejelentése tartalmazza a kötbérigényt is, annak ellenére, hogy arra csak az elmaradt jogszerű rendkívüli felmondás után kerülhetett volna sor. A felszámoló ezért természetesen a kötbér érvényesíthetőségének hiányában a bejelentést elutasította.

o Az önkormányzat később kifogással élt az elutasítás ellen, azonban értelemszerűen a Fővárosi Bíróság előtt sem tudta bemutatni a szerződésszerű felmondás okiratait.

o Egy évvel a szerződéskötés után, 2009. április 9-én a Hospinvest Zrt. csődeljárást kezdeményezett maga ellen, ezzel alapot teremtve a rendkívüli felmondásra és a kötbérigényre.

o 2009. április 24-én a megyei közgyűlés Sós Tamás elnökletével ülésezik, de nem kerül sor a szerződés felmondására, csupán jelzik annak lehetőségét a Hospinvest Zrt. jelen lévő képviselőjének. A közgyűlés határozatban kéri, hogy a cég szüntesse meg a szerződésszegést, ennek határidőt is ad.

o A változatlan állapotok miatt 2009. július 6-án újra ülésezik a megyei közgyűlés szintén Sós Tamás elnökletével. A közgyűlés a határozatában rögzíti, hogy a szerződést rendkívüli felmondással felmondja és felhatalmazza Sós Tamást, hogy mindent egybevetve legkésőbb 2009. augusztus 1-ig a szerződéses rendelkezések betartásával a rendkívüli felmondást közölje a Hospinvest Zrt-vel.

o A helyzet nem javult, 2009. július 23.-án a Hospinvest Zrt felszámolás alá került.

o Négy nappal ezután, 2009. július 27-én Sós Tamás, mint a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke nevében, a Hospinvest Zrt. részére - a felszámolási eljárás elrendelése ellenére nem a felszámolóbiztosnak, hanem Kollányi Gábor „vezérigazgató” úrnak címezve - levél került átadásra, melyben a levél írója „az önkormányzat részéről a szerződést megszűntnek tekinti”. Ez a kijelentés természetesen nem minősül a rendkívüli felmondás, közgyűlési határozatnak megfelelő közlésének.

o Az önkormányzat a Hospinvest Zrt. felszámolójához eljuttatott hitelezői igénybejelentése tartalmazza a kötbérigényt is, annak ellenére, hogy arra csak az elmaradt jogszerű rendkívüli felmondás után kerülhetett volna sor. A felszámoló ezért természetesen a kötbér érvényesíthetőségének hiányában a bejelentést elutasította.

o Az önkormányzat később kifogással élt az elutasítás ellen, azonban értelemszerűen a Fővárosi Bíróság előtt sem tudta bemutatni a szerződésszerű felmondás okiratait. -->