Közélet

2012.07.23. 09:40

Közigazgatás: januártól jönnek a járások

Milyen ügyek maradnak a jegyzőknél? Miként alakul az okmányirodák sorsa? Kérdések és válaszok.

Kühne Gábor

Fotós: Heves Megyei Hírlap

Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a jövőre létrehozandó járási hivatalok – tájékoztatta lapunkat az erről szóló kormánydöntést követően Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.



– Mi volt az önkormányzati és a járási hatáskörök szétválasztásának fő szempontja?
– Az, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelmű feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén zajló eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott Fotó: Gál Gábor
[/caption]

- A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban. Ezen hivatalok dolga alapvetően a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Nagy részüket eddig a jegyzők látták el, mert az állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt oda telepítette, másként fogalmazva, „áthárította” ezeket.

- A jegyzők, vagy kivételesen a polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 százaléka eddig is államigazgatási jellegű volt: ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. Egyébként a feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott széles körű társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

– Milyen ügyek maradnak a jegyzőknél?
– Csak azok, amelyekhez elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete, vagy amelyekben országosan nem egységes a szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa-igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, valamint a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, s az óvodáztatási támogatás.

- A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok. Az olyan hatósági ügyeknél, mint például a földművelésügyi, az állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos teendők, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is. Éppen úgy, ahogy eddig is eljárt ezekben a feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.

– Sokakat érdeklő kérdés: miként alakul az okmányirodák sorsa a járásokban?
– A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek jelentik majd a járási hivatalok számára. Az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így – a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével – valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodai feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról, az útlevél-igazgatásról és a közlekedési igazgatásról van szó.

- A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán jön létre a kormányablak-rendszer. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Azt szeretnénk, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. De már az is komoly könnyítést jelent, hogy a jövő év januárjától a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel rendelkeznek majd.

További részletek a Heves Megyei Hírlap hétfői számában

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!