Cigányellenes-e a gyöngyöspatai iskola: decemberben kiderül

Nem született ítélet csütrötökön az Egri Törvényszéken abban a perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány indított. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában – megsértve az egyenlő bánásmódot – szegregálják a roma származású gyerekeket.
Az alapítvány a fenntartó önkormányzatot, illetve a tanintézetet vonta perbe, a bíróságtól várva, hogy igazságot tegyen. A verdiktre már nem sokat kell várni: a tárgyaló bíró decemberben hirdeti ki a határozatot.

Számos érdeklődő volt kíváncsi arra, miként ítél a bíróság abban a kérdésben. A felperes alapítvány jogi képviselője az előkészítő iratok ismertetése és véleményezése után annyiban pontosította beadványát, hogy az idei tanévben az első osztályosoknál már nem valósul meg a gyerekek elkülönítése, a többiben viszont igen. E módosításra azért volt szükség, mert a másodrendű alperes tanintézet jelezte, hogy a gyereklétszám miatt a 2012-2013-as tanévben csak egy első osztályt indítottak 17 fővel.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Népes hallgatóság előtt tartották a tárgyalást Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

Az egymással a tárgyaláson olykor szenvedélyesen vitázó felek álláspontja kezdetben szöges ellentétben állt, vitatva, hogy szükség van-e további bizonyításra. A másodrendű alperes például további tanúk meghallgatását tartotta szükségesnek, bizonyítandó, hogy nem sértik meg az egyenlő bánásmód elvét. Ettől az elgondolásuktól – a bíró indítványára tartott szünetben az elsőrendű alperes önkormányzat jogi képviselőivel tanácskozva – elállt, mondván, mindenkinek jobb egy még idén kihirdetett ítélet. A bíró december 6-ára tűzte ki a folytatólagos tárgyalás határnapját, amelyen határozatot is hirdet majd.

A felek által előterjesztett előkészítő iratok ismertetésekor kiderült, hogy leginkább Kállai Ernő kisebbségi ombudsman megállapításai képezik a vita tárgyát, hiszen a felperes az ombudsmani jelentésben leírtakat bizonyító erejűnek, míg az alperesek legkevésbé annak tekintik. A dokumentum megállapításairól az iskola törvényes képviselője úgy fogalmazott, hogy az nem korrekt, nem hiteles és nem objektív, így nem bizonyít semmit.

További részletek a Heves Megyei Hírlap pénteki számában