Sikereket értek el a különleges kór gyógyításában

– Egy elcsípett nővéri mondat indította el a kutatást – avat be a kezdetekbe Major doktor. – Egy visszatérő orrvérzős beteget láttunk el éppen, amikor az ápolónő megemlítette, hogy ennek a betegnek az egyik hozzátartozója is járt már nálunk hasonló problémával. A Hereditaer Haemorrhagiás Teleangiectasia (HHT), vagy ismertebb nevén az Osler-kór egy érfejlődési rendellenesség. Domináns öröklődésű genetikai hiba ez, amit többnyire a pácienssel való első találkozáskor könnyen fel lehet ismerni. Az arcon, ajkon, szájüregben, az orr nyálkahártyán, az ujjakon kis vöröses értágulatok, apró pöttyök láthatóak, de lehet a gyomor-bélrendszerben is ilyen. A laborleletekben gyakran vashiányos vérszegénység jelentkezik. A kór nem gyógyítható, de kezelhető. Fontos, hogy a beteg ismerje a betegségét, orvosi beavatkozásokkor informálja róla az őt ellátó egészségügyi személyzetet. Szükség lehet folyamatos vaspótlásra is.

A leggyakoribb, legjellegzetesebb panasz a napi szinten jelentkező, nehezen elállítható orrvérzés. Ez általában fiatal felnőtt korban, a  20. életév körül jelentkezik, de gyermekkorban is megjelenhet. Mivel a betegség öröklődik, a családok generációk óta hozzászoktak már, nem ijednek meg, ha jelentkezik. Bámulatos egyébként milyen professzionálisan tudják már tamponálni a rutinos betegek a saját orrvérzésüket.

Az Osler-kór előfordulása 1:5000-hez Európában, ebből levezethető, hogy az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház ellátási területén körülbelül 60 ilyen beteg lehet. Mivel az orrvérzésen túl egyes esetekben az artériák és a vénák vérzésre hajlamosító kóros összeköttetése is előfordulhat a belső szervekben, fontos, hogy a betegségre fény derüljön. Több orvos szakma is együttműködik a kezelésben, így az egri gondozás is hematológus, gasztroenterológus, tüdőgyógyász, belgyógyász, radiológus orvosok együttműködésével zajlik. Valódi csapatmunka ez.

– Ha a maratoni futás távjában próbáljuk lemérni, hogy hol tartunk most, akkor azt mondhatom: körülbelül a második kilométernél járunk – szögezte le dr. Major Tamás. – Több szálon is próbáljuk felkutatni a térségünkben élő betegeket, hogy gondozásba vegyük őket. Egyrészt a már ismert esetek családjain keresztül keresgélünk, de a kórház valamelyik osztályán többszöri visszatérő orrvérzéssel megfordult betegeket is vizsgáljuk. Mindezeken túl a családorvosoktól kérünk segítséget. Szeretnénk, ha a diagnosztizált betegek a későbbiekben egy apró igazolványt hordhatnának magukkal, ha baleset éri őket, az őket ellátók tudjanak a problémájukról. Egy egyszerű fogászati beavatkozásnál például, ha a gondozásba vett beteg informálja a fogorvost a génhibáról, akkor automatikusan antibiotikumot kap a páciens. Ezzel nagyobb bajt, pl. agytályogot előzhetünk meg. Ezen túl azért is fontos lehet a betegek felkutatása, mert számukra nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a vérképüket, nem alakult-e ki vashiány.

Egerben jó hangulatú csapatban dolgozik

Dr. Major Tamás főorvos egyébként 1998-ban végzett a debreceni orvosegyetemen, ezt követően a fül-orr-gégész szakvizsgáját 2002-ben tette le, PhD fokozatát pedig 2009-ben szerezte meg. Jelenleg allergológus szakorvos-jelölt. Megyszékhelyünkön immár két esztendeje, 2011 februárja óta végi a gyógyító munkáját. A debreceni születésű szakember annak idején a szülővárosában kezdte el a pályáját, s ma is ott él. Egy héten négy napot tölt a hevesi megyeszékhely kórházában. Azt mondja, szívesen dolgozik itt, mert az osztályon, ahol gyógyít, ezt igen jó légkörben teheti. A szakmán túl számára ez is nagyon fontos.

Guti Rita -->