Mi hozhatja meg a horgász szerencséjét?

A frontváltozás előtti napokban alacsony, de idejük alatt és közvetlenül utánuk megjön a halak étvágya, sőt, sok horgász szerint a fogásokat tekintve inkább előnnyel szolgálnak. A melegfront, bár légnyomáscsökkenést okoz, a hőmérséklet-emelkedéssel mégis meghozhatja a horgász szerencséjét.

Hidegfrontbetörés előtt néhány nappal déli-délnyugatira fordul a szél, a levegő páratartalma jelentős mértékben megemelkedik, csökken a légnyomás, aminek következtében gázok szabadulhatnak fel az iszapból, melyek csökkentik a víz oldott oxigéntartalmát. A pontyok ilyenkor gyakran csoportosulnak a felső vízrétegekbe, és úgynevezett pipálással próbálják a légkör oxigénjét hasznosítani. Ezt a tevékenységet a partról jól megfigyelhetjük. Ezekben a napokban a halak táplálkozás szempontjából inaktívvá válnak, így a csalikra se nagyon harapnak. A hidegfronttal megérkezik a hűvösebb levegő, a szél általában északi, északkeleti irányú lesz. Az átvonulás ideje alatt és közvetlenül utána azonban ismét intenzíven táplálkoznak a halak.

– A hidegfrontnak általában kedvező a hatása a kapásra – mondja Kiss Gábor, az egri Horgászparadicsom tulajdonos-vezetője. – Persze, nem kellemes ilyenkor a parton, sokan inkább otthon maradnak, pedig megéri megfelelő öltözékben akár záporban, zivatarban is nekiindulni. Az eső is hatással van az eredményre, oxigéndúsabb lesz a víz. A tapasztalat azt mutatja, hogy nyáron, kánikulai időben a kisebb, egy-másfél méter mélységű tavaknál nincs sok értelme a kapásra várni, nem véletlen, hogy a legtöbben hajnalban keresik fel a vízpartot, a délutáni 30 fokban ugyanis többnyire hiába próbálkozunk.

A szél erőssége és iránya meghatározó a horgász számára. A legtöbben arra voksolnak, hogy erős szélben nem érdemes halfogással próbálkozni. A gyenge, vizet fodrozó szellő azonban kedvezően hathat. Régi igazság: állóvizeken mindig széllel szembe érdemes bedobni a csalit. Persze, minden tónál, folyónál beszélnek arról, hogy melyik szél a jó, de az is igaz, hogy a nyári hónapokban a ponty legvalószínűbben a fújás irányában lévő parthoz lesz közel, függetlenül attól, hogy a szél meleg vagy hideg. Ezt úgy is mondják, „a szél a horgászra viszi a halat”. Ennek a magyarázata lehet, hogy nyáron a víz oxigéntartalma kicsi, ezért a halak azt a helyet keresik, ahol legtöbb az oxigén. A szél fodrozza, megmozgatja a vizet, aminek következtében az oxigén eljut a mélyebb rétegekbe is.

Az áradásnak és az apadásnak is kiemelkedő szerepe van a halak étvágyára. Tavasszal és nyáron az enyhe áradás élelemszerzésre serkenti a halakat, ősszel a hasonló arányú apadásnál is eredményesen horgászhatunk. A stagnálás pedig mindenkor kedvezőtlen a halfogásra.
A csali kérdésében mindenki másra esküszik, mikor éppen mivel sikerült egy-egy pontyot horogra keríteni, de Kiss Gábor szerint vannak általános igazságok is.

– Tapasztalataim szerint a hideg vízben édes, gyümölcsös csalival, melegben a büdösekkel lehetünk eredményesek, de mindig jó választás lehet a fűszeres is, amelyre azt szoktuk mondani: háromévszakos. Aki ritkán pecázik, vagy több helyre is jár, s nem akar magával sokfélét vinni, annak mindenképpen ezt ajánlom – tette hozzá.

Fontos lehet a víz hőmérséklete is

A víz melegedésével arányosan az emésztés időtartama is rövidebb, tehát a halak gyakrabban vesznek föl táplálékot, kivéve a túl sekély vízrészeket, pocsolyákat, ahol kánikulában akár 30 Celsius-fok fölé is emelkedhet, poshadt lesz a víz. A levegő hőmérsékletének másodlagos szerepe van a halak kapókedvére, de nem hanyagolható el, hiszen a halak a legkisebb hőingadozást is megérzik, és ezt a mikro ingadozást a levegő idézi elő a vízben. Érdemes tehát figyelembe venni a vízmélységet is: a kisebb tavak gyorsan felmelegszenek, míg egy jóval mélyebb bányatónál akár kánikulában is eredményesek lehetünk.