Közélet

2014.07.21. 07:56

Fogatosok: miért nem lehet felmenni lovaskocsival a Bükkbe?

Javában zajlanak a kiemelt kormányzati beruházás előkészületei Szilvásváradon. Az örömbe azonban üröm is vegyül.

Pócsik Attila

Fotós: Gabor Gal

Fotós: Gabor Gal

Kétségtelenül sokakat vonz majd a Szilvásváradon 1,65 milliárd forintból épülő lovas komplexum. A Szalajka-völgy erdei útjain kocsikázni azonban (még) nem lehet.

Szilvásvárad neve a legtöbb ember számára egybeforrt a Szalajka-völggyel, a pisztrángokkal, no és a lipicaiakkal. Nem véletlen, hogy kiemelt státuszt kapott az a kormányzati beruházás, amelynek előkészítő munkái már javában zajlanak a településen. Az 1,65 milliárd forintos fejlesztésről Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója lapunknak is örömmel beszélt.

Kiemelte: ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy a korszerű, kulturált helyszínekkel ne csak egy-egy lovas szakágat szólítsanak meg, hanem szinte mindet, a díjugratókat, a militárysokat, a díjlovasokat, a voltizst vagy éppen a fogathajtókat. A létesítmény komplexum a lovas rendezvények mellett alkalmas lesz egyéb kulturális programok lebonyolítására is. Kíváncsi voltam azonban arra, mit jelent mindez az átlag vendégnek.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] A települést a lovasturizmus fellegváraként emlegetik. KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ FOTÓ: GÁL GÁBOR
[/caption]

– Kétségtelen, hogy a beruházás nemcsak a lovassportot, de az egész falu, illetve a térség idegenforgalmát is szolgálja – hangsúlyozta. – Ezzel kapcsolatban érdemes elmondani, az utóbbi években megváltozott az ide látogatók igénye. Korábban az volt a jellemző, hogy csoportok jöttek, akik kíváncsiak voltak a lovasbemutatókra, illetve úgy nevezett fogatos méneslátogatáson vettek részt, lovaskocsikázás keretében megnézhették az anyakanca ménest a legelőn, a lótörténeti kiállítást, a ménesudvart és a hajtókocsi kiállítást.

- Az erre vonatkozó igény a csoportok elmaradásával lecsökkent, s egyre inkább fellendült az egyéni, illetve családi turizmus, akik kocsikázást, lovaglást választják, hosszabb-rövidebb időre. Természetesen a mi legfontosabb alapfeladatunk a génmegőrzés, de alapfeladataink közé tartozik a lótenyésztés, lóhasználat idegenforgalmi célú bemutatása is. Jelentős társadalmi igény mutatkozik arra, hogy az itt lévő 250 ló életének – aktív vagy passzív módon – az emberek részesei lehessenek.

- Működésünk jelentős részben  természetvédelmi területen zajlik, a csődör csikók például a Bükk-fennsíkon nevelkednek, igyekszünk minél jobban belesimulni a környezetbe, annak érdekében, hogy a legelő állat az adott ökoszisztéma részét képezze. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi nemzeti parkkal, de különösen jó partnerünk az erdőgazdaság, ami a mindennapok „kollegalitásában”, valamint a jelen beruházás előkészítésében is megmutatkozik, azonban az is igaz, – talán a természetvédelem sajátos értelmezése okán – hogy néha akad egy-egy személy, aki nem látja szívesen a lovakat a természetben.

A beszélgetés során szóba kerültek a „maszekok”, azaz azok a vállalkozók, akik a településen kocsikáztatják a turistákat. A témával kapcsolatban Dallos Andor elárulja, a két tevékenység jól kiegészíti egymást, s ami ugyancsak fontos, végső soron mindannyian a lovas turizmust és a lipicaiakat „reklámozzák”.

– Nem tartok senkit konkurenciának és nem is célunk, hogy egyeduralkodók legyünk a lovazásban, sőt, az a jó, ha minél többen vagyunk, s minél többféle szolgáltatást kínálunk. Idegenforgalmi vonzerő szempontjából az a jó ha az adott hely sokszínű, minél több szolgáltatást képes nyújtani, ekkor várhatjuk, hogy a vendég visszajön, kipróbál valami mást is amire esetleg korábban már nem jutott idő – húzta alá.

Kisétálva a Szalajka-völgybe találkoztam is néhány fogattal, s a bakon ülő hajtókkal. Szóba került a nagyberuházás, és persze a vendégek is. Az örömbe azonban üröm is vegyül, megtudom, lovaskocsival nem lehet felmenni a Fátyol-vízesésig, s a arra is panaszkodnak, hogy nem vihetnek vendéget a Bükkbe.

– Szilvásvárad a lovasturizmus központja, százmilliókat költenek a célra, nem értem, miért korlátozzák a fogatosokat. A lónak is jobb lenne földúton, nem beszélve arról, hogy a turisták is hosszabb időt töltenének el egy-egy ilyen utazás során – mondja a szürkék hajtója. – Néhány napja már Szilvásvárad tábla után kell állnunk, ami nyilván nem a legfrekventáltabb hely, s ha kevesebben látnak, kevesebb a fuvar is – teszi hozzá.

A témával kapcsolatban Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgató helyettese elmondta: lovaskocsival valóban nem lehet felmenni a Szalajka-völgyig, ennek oka, hogy turisztikai célú fogattal csak olyan úton lehet közlekedni, amely nincs kijelölve a gyalogos turistaforgalom számára. Hozzátette: miután a Szalajka-völgy természetvédelmi terület, így nem csak az erdő- hanem a természetvédelmi törvény passzusai is vonatkoznak rá, amelyek e tekintetben jóval szigorúbbak, számos feltételhez kötöttek.

– Széleskörű egyeztetés szükséges a témában – emelte ki. – Az egyéni igények helyett egységes képviselet, s akkor hatékonyabban lehet előrelépni az ügyben. Jó példa erre a kerékpárosok közös fellépése, amelynek nyomán közel 100 kilométeres kerékpárutat jelöltek ki a Bükkben az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei.

Megújul a stadion, s új fedeles lovarda is épül

Az 1,65 milliárd forintos beruházás egyik legfontosabb elemét a stadion és a hozzá kapcsolódó melegítőpálya, illetve a kiszolgáló épületek jelentik. A stadion nyolcezer néző befogadására lesz alkalmas, egy részét befedik, s lesz külön VIP részlege is. A talaj minden évszakban lehetővé teszi majd a versenyzést. A felvonulási területen rendezvények idején mobil lóboxok lesznek elhelyezhetők, de itt parkolhatnak majd a kamionok, s kialakítanak egy füves részt is melegítő-, illetve military-pályával. A régi fedeles lovarda melegítő funkciót kap, s mellette egy új létesítményt húznak föl, 800 férőhelyes nézőtérrel.

A jogszabályváltozás óta lóháton lehet menni

Az Országgyűlés több mint egy esztendeje fogadta el az erdőtörvény módosítását, s a gyalogos turistákkal azonos szabályokat terjesztette ki az erdőben lovaglókra, akik ott eddig csak a nekik kijelölt utakat járhatták. Horváth László és Potápi Árpád indítványát azzal indokolták, hogy a korábbi szabályozásban alkalmazott megkülönböztetés „komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz” a lovasoknak és a lótartóknak. A változtatásnak sokan örültek, bár az is tény – s ezt többen is szóvá tették már –, hogy a lóval vontatott járművekre – tehát a lovaskocsikra és lovasszánokra – nem vonatkozik a módosítás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!