Közélet

2015.02.02. 18:30

A Don-kanyar áldozatai is a mi hőseink

Korhű egyenruhában és fegyverzettel vonuló kétszáz tisztelgő vett részt a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozata által szervezett 15. doni emléktúrán.

Szilvás István

Fotós:

Bár a hatvanhoz közelít, Rainer Pál soha nem volt katona. Évente egyszer azonban korhű egyenruhát ölt, hogy részt vegyen a doni hősök emlékére rendezett túrán. Mint az idein is, amit Eger környékén tartottak meg. A veszprémi történész-muzeológus az egyik legidősebb résztvevője volt a kétszáz tagú mezőnynek.

– Bevallom, nem volt könnyű 25-30 kilométeren át tartani az iramot a fiatalokkal – mondta a hegyet-völgyet érintő menetelés után. – Gyaloglás közben a háború poklába került katonákra gondoltam, mint a sógorom bátyjára, aki soha nem került haza. Meg az is eszembe jutott, hogy régi egri kötődésem is van: anyai dédapám, Mallász Gusztáv, későbbi altábornagy, 1912-13-ban a várban lévő laktanyában ezredesként szolgált, mint a 60. gyalogezred parancsnoka.

Az első emléktúrán még alig két tucatnyian vettek részt, az idén viszont a nagy létszám miatt már három szakaszra kellett szervezni. Az aktív magyar tartalékosok mellett német, francia, olasz és cseh katonák, valamint honi hagyományőrzők és civilek meneteltek két napon át. Az első szakasz Mátraderecskéről, a második Bélapátfalváról, a harmadik pedig Bogácsról indult útnak a megyeszékhely felé. Előtte mindenütt emlékbeszédben idézték fel az egykori doni eseményeket. Mint elhangzott: „... honvédeink ott a távoli harcmezőkön azért küzdöttek és szenvedtek, hogy a háború borzalmait hazánktól minél távolabb tartsák... Embertelen diktatúrák malmában más nemzetek fiaival együtt őrlődtek.”

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Visszapillantás a hét évtizeddel ezelőtti múltba. A korhű egyenruhát viselő katonai hagyományőrzők díszsortűzzel adóztak a hősök emléke előtt.
[/caption]

– Az olasz 8. hadsereg hegyivadász alakulata a magyarok baloldalán helyezkedett el, a nagy támadáskor rés keletkezett közöttük, s az oroszok bekerítették őket. Apám comblövéssel megúszta, de mintegy nyolcvanezer olasz katona az életét vesztette – mesélte Antonio Dal Fabbro tartalékos hegyivadász százados. Az idős férfi a szintén Magyarországon élő egykori katonatársaival szinte valamennyi eddigi emléktúrán ott volt.

A Mátraderecskéről induló első szakasz – a helyi főhajtás után – a szajlai temetőben a németekkel együtt tisztelgett a magyar és német hősök előtt.
– Still gestanden…! (Vigyázz!) – hangzott fel a vezényszó a tizenöt német katona nyughelyénél. A két éve az Alsórajnai Tartalékos Bajtársi Kör tagjai által emelt emlékmű talapzatát koszorúk borították el, miközben díszsortűz dörrent a sírkert csendjében.

Az első szakasz tagjai ezt követően Sirokba meneteltek, ahol – akárcsak a túra valamennyi állomásán – fegyver- és hadifelszerelés-bemutatót, rendhagyó történelmi órát tartottak.

Hasonlóan bensőséges hangulatú múltidézésre került sor Felsőtárkányban is, ahol az érdeklődő lakosság mellett a második és a harmadik szakasz sorakozott fel az emlékműnél. A talapzatnál többek között fejet hajtott két olyan hajdani katona unokája is, akik soha nem tértek vissza szülőfalujukba.
A menetben részt vevő szakaszoknak az egri várban jelölték ki a találkozási helyet. A csaknem negyven kilométeres gyaloglás után itt pihent meg a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium negyedéves diákja, Farkas Laura Csilla is.

– Egy kicsit érzem a talpamat – vallotta be, hogy próbára tette a szemerkélő esőben, sáros erdei ösvényeken való menetelés. – Pedig hozzá vagyok szokva, mert otthon öt-tíz kilométert is lefutok naponta.

A vékony, magas lány – mint elárulta – nem véletlenül edzi magát: híradó altiszti akadémiára szeretne kerülni. Katonai példaképének azt az anyai ágú ősét tartja, aki a háborút túlélt társai elmondása szerint az utolsó percig bátran küzdött a Donnál.

Az emléktúra záró eseményére a Dobó téren került sor, ahol Habis László polgármester köszöntötte a honi és a külföldi résztvevőket.

– Itt, az akkor Kossuth nevét viselő téren tettek esküt a frontra induló Dobó István 14. gyalogezred katonái 1942. június 20-án – mondta, majd arról szólt, hogy a 72 éve történt doni tragédiának rengeteg helyi áldozata volt. Alig-alig maradt olyan egri vagy városkörnyéki család, amelyben ne gyászoltak volna. – Ez az túra is arra emlékeztet, hogy ők a mi hőseink.
A továbbiakban a Minorita (az egykori helyőrségi) templomban emlékező misét tartottak, melynek keretében dr. Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője – az ifjabb generáció tagjaihoz szólva – katonai szemszögből cáfolta azokat az igaztalan vádakat, miszerint a 2. hadsereget készakarva, szinte fegyvertelenül vágóhídra küldték, s hogy a katonák szégyenletesen megfutamodtak.

– Vereséget szenvedtek, de más hadseregek sem tudtak ellenállni a rájuk mért hatalmas csapásnak – mondta az ezredes.

A 2. magyar hadsereg az urivi hídfő poklában

A Don 200 kilométeres partszakaszának védelmére felsorakozott 2. magyar hadsereg alakulatainak erőállapota a téli hónapokra jelentősen leromlott, mivel az ellátása már alig-alig működött. Ilyen körülmények között érte csapatait a szovjet Voronyezsi és Brjanszki Front hadművelete 1943. január 12-én az urivi hídfőből. A főtámadás végül január 14-én Scsucsjénél áttörte a magyar arcvonalat. A katonák a dermesztő hideg ellenére egy ideig még kitartottak állásaikban, majd visszavonultak. A harcokban elesettek, megsebesültek és fogságba esettek száma 125 ezer főre tehető.

Elkeseredett harcok a Tarna és a Bükk térségében

A megyének ebben a részében a 8. német vadász hadosztály részei védelmi harcokra rendezkedtek be az 53. orosz hadsereg ellen, amelynek támadását több alkalommal is visszaverték. 1944. novemberében és decemberében elkeseredett küzdelem folyt Verpelét, Sirok, Szajla, Egerszólát, Egerszalók, Egerbakta, Eger, Felnémet, Felsőtárkány, Ostoros, Novaj, Noszvaj, Bélapátfalva, Bogács és Bükkzsérc térségében, ahol mindkét részről számos elesett katonát hantoltak el. Az idei doni emlékmenet résztvevői az útba eső településeken fejet hajtottak a II. világháború áldozatai előtt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!