Közélet

2015.02.20. 14:26

Hamisítatlan ízek az őstermelőktől

Idén újabb lehetőségek nyílnak a hazai kistermelők, az élelmiszert előállítókat számára a piacon. Egyre több helyen kínálnák helyben a megtermelt portékát.

Barta Katalin

Fotós: Lnrt Mrton

Tavaly több vidéki nagyvárosban rendeztek termelői vásárokat, ahol magyar tájak termékeit, ízeit kóstolhatták és vásárolhatták meg az érdeklődők. Egerben például egyre népszerűbb a Magyarok Vására rendezvény, de tavaly a Dobó téri adventi vásárban is számos őstermelő jelent meg saját készítésű portékáival, amelyek egyre kedveltebbek és keresettebbek  a vásárlók körében.

Az egri Varga Károlyné rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Azt mondja, vannak kedvenc árusai, akiktől többek között jóféle tepertőt, szalonnát, sonkát vesz, de a sajtféléket is többnyire ezekről a helyekről szerzi be. Állítja, még soha nem csalódott az ízekben, a minőségben.
Megyénk több településén is kísérleteznek a helyi piacok létrehozásával, népszerűsítésével, azonban e kezdeményezés egyelőre gyerekcipőben jár.


Egerszalókon a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület vezetője, Szádeczky Kornélia azt meséli, a szervezet kezdeményezésére 2012-ben hoztak létra olyan kis  piacot, ahol a helyi és környékbeli őstermelők kínálhatták-kínálhatják portékáikat. Eleinte szerdán és szombaton reggel nyolctól délig tartották a vásárt, ám az érdeklődés csökkenése miatt ez szombatra korlátozódott. (Mint mondják, az sem tett igazán jót a kezdeményezésnek, hogy már az első értékesítési napon megjelent a NAV autója.) Az infrastruktúra tehát létezik, azonban a termelőknek még mindig kényelmesebb – és talán kifizetődőbb is –, ha a saját portájukon árulhatnak. Szalókon azt tapasztalták, hogy például a saját készítésű sajtokat, lekvárokat érdemesebb úgy értékesíteni, ha valós, célzott közönséggel számolhatnak a termelők.


Mátraderecskén is próbálkoznak a helyi termelői piac élénkítésével. Itt a közmunkaprogramban, illetve a szociális szövetkezetben megtermelt portékákat szeretnék értékesíteni. Daragó Ágnes, a szociális szövetkezet koordinálásával megbízott növényvédelmi szakember a kezedetekről szólva elmondta: két évvel ezelőtt a közmunkaprogram keretében kezdtek gombatermesztésbe egy harminc négyzetméteres pincében. A megtermelt árura nyomban óriási lakossági igény mutatkozott, ezért hamarosan újabb pincét vontak be a programba. A helyi sertéstelepen tartott malacokat – saját vágóhíd híján – egyelőre Egerben dolgozzák fel, majd csomagolt formában juttatják vissza a településre, ahol a helyi ABC-ben vásárolhatják meg derecskeiek. A helyben élők az átlagos áraknál 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a saját termékekhez. A cél az, hogy a tavaly felújított piacon olyan értékesítési körülményeket teremtsenek, ahol minden helyi őstermelő szabadon és megfelelő körülmények között kínálhatja az áruit.


Megjegyzendő, hogy nem csupán a szakmai szervezők, de a kormányzat célja is az, hogy minél több kistermelőtől jusson el közvetlenül a jó minőségű, kézműves árucikkek a vásárlókhoz. Európában már jó ideje megszokott látvány, hogy az út mentén vagy a kisvárosok főterein saját termékeiket árulják a gazdák, s ez a példa nálunk is terjed. Elég, ha csak megyénk egyik parányi településére, Tarnaszentmáriára gondolunk, ahol megszokott látvány, hogy a kertek gyümölcseit, zöldségeit a házak előtti kis lócán, széken kínálják eladásra. Ha becsengetünk egy-egy porta kapuján, máris kosarunkba tehetjük a friss árut, ráadásul a piacinál jóval olcsóbban.

Idén 26 milliárd forint a pályázható keret

A következő, 2020-ig terjedő hazai vidékfejlesztési időszakban kiemelt fontosságú lesz a termelői piacok ügye. Magyarország azon kevés állam közé tartozik, amely élt azzal a lehetőséggel, hogy külön tematikus alprogramot szenteljen a területnek. Az uniós forrás felhasználásának két formája lesz: egyrészt azon beruházásokat támogatják majd, amelyek a termelői piacokra történő eljutást, az ottani megjelenést biztosítják, másrészt a termelői piacok a működését. A változtatásokhoz anyagi forrásokra is szükség van. Ezt biztosítja az a 26 milliárd forint, amit uniós pénzből fordít a kormányzat a rövid ellátási láncok fejlesztésére.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!