Közélet

2015.02.04. 08:13

Ők mernek idén nagyot álmodni

Idén négy településen – Tarnaleleszen, Horton, Recsken és Abasáron – döntöttek úgy a vezetők, hogy megpróbálják elnyerni a városi rangot.

Barta Katalin

Fotós:

Valamennyi községben úgy érzik, az elmúlt évek fejlesztései, az infrastrukturális adottságok, a szolgáltatások nemcsak a helyben, hanem a környező helységekben élőket is szolgálják, így megérettek a várossá válásra. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat január 31-ig juttatták el a kormányhivatalhoz.
A várossá nyilvánítás a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a döntés meghozására évente egyszer kerül sor. A nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, az intézmények megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Jól emlékszem azokra a megjegyzésekre, amelyek akkor hangzottak el, amikor korábban egy-egy megyénkbeli település megpályázta a városi címet.
– Csak egy átlagos falu – mondták például Verpelétről, Gyöngyöspatáról, ám amikor megkapták a minisztériumi hozzájárulást, egyszeriben elcsendesedtek a kétkedő hangok. A döntés óta az itt élők kisvárosi polgárokként élik hétköznapjaikat, s abban valamennyien egyetértenek, hogy a korábbinál jóval több lehetőség nyílt meg számukra mind gazdasági, mind kulturális területen.

Idén négy nagyközségünkben – Tarnaleleszen, Horton, Recsken és Abasáron – döntöttek úgy a településvezetők, hogy megpróbálják elnyerni a rangot. Valamennyi helységben úgy érzik, az elmúlt évek fejlesztései, az infrastrukturális adottságok, a szolgáltatások nemcsak a helyben, hanem a környező településeken élőket is szolgálják, így megérettek arra, hogy várossá váljanak. Az ezzel kapcsolatos vaskos dokumentumok is elkészültek. Ezeket január 31-ig juttatták el a kormányhivatalhoz, ahonnan a miniszterelnökségre továbbítják. A döntés nyárra várható.

A négy aspiráló nagyközség közül a legkisebb lélekszámút, Tarnaleleszt keressük fel egy átlagos januári hétköznapon. Arról érdeklődünk, mire alapozzák a kérelmüket.

Az 1800 lakosú helységben meglepően élénk forgalmat tapasztalunk a délelőtti órákban. A Tarna mentén javában tart a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, így sokan dolgoznak a töltésen. Mivel idén tavasszal fejezik be a 330 millió forintos beruházást – dacára a fagyos időjárásnak –, teljes kapacitással folyik a terepmunka. A régi iskola melletti tágas udvaron hatalmas halomban állnak a farakások, amelyek egy része a helyi erdőbirtokosság területéről származik. Legalább húsz közmunkás hasítja a rönköket, aprítékolja a gallyfát. Jó ideje ezzel fűtik a közintézményeket, ami a korábbi gázfűtéshez képest milliós megtakarítás az önkormányzatnak. Itt osztják el a Belügyminisztérium által biztosított 80 köbméternyi szociális tűzifát, amelyet a helyhatóság negyven köbméterrel egészített ki, hogy minden rászoruló családnak jusson legalább egy köbméternyi tüzelő.

– Ilyen juttatásban idén 270 család részesül – tudjuk meg Kovács Béla polgármestertől, aki úgy gondolja, Tarnalelesz megérett a városi rangra. – Nézze, az elmúlt négy évben több mint egymilliárd forint jutott különböző fejlesztésekre. A korábbi faluvezetésnek köszönhetőn korszerű, jól felszerelt iskolában tanulhatnak a gyerekeink, a megújult óvodánkat pedig tavaly ősszel vehették birtokukba a kicsik. Az egészségügyi központ – ahol a háziorvos, a fogorvos és a védőnő – kap majd helyet, februárra készül el. Kívülről-belülről megszépült a templomunk, felújítottuk az önkormányzati tulajdonú vendéglőnket, a művelődési házunkat. A komplex csapadékvíz-elvezető rendszer idén májusra készül el. Úgy gondolom, hogy infrastrukturális szempontból minden feltétel adott a városi léthez. A környező települések vezetői is támogatják elképzelésünket. A legközelebbi kisváros Pétervására. Velük is jó partneri viszonyra törekszünk.

– Az igazsághoz tartozik, hogy a térségben viszonylag kevés cég, vállalkozás működik, ezért bízunk abban, hogy a városi státusz vonzóbbá tenné Tarnaleleszt, s új munkahelyeket is jelentene az itt élőknek – folytatja a helység első embere. – A természeti adottságaink páratlanok, éppen ezért turisztikai szempontból is fejlődni szeretnénk. Távolabbi terveink közé tartozik az idősek otthonának áthelyezése a régi iskola épületbe, szeretnénk egy tanuszodát, játszótereket is létesíteni, s végül olyan parkosított köztereket alakítanánk ki, amelyek szabadtéri programok lebonyolítására, pihenésre is alkalmasak. 2020-ig van időnk megvalósítani ezeket az elképzeléseket, ám bizonyos, hogy városként több pályázati lehetőség nyílna meg előttünk.

Megkérdeztük: Ön szerint megérett a városi rangra Tarnalelesz?
Szabó István, iskolaigazgató:
– Ha abból indulunk ki, hogy a hasonló lélekszámú Bélapátfalva és Pétervására évek óta városként funkcionál, Tarnalelesz is joggal pályázik a címre. Annál is inkább, mert az elmúlt néhány évben soha nem látott mértékű infrastrukturális fejlesztés történt a településen. Sok szolgáltatás elérhető a térségben élők számára is. Ha sikerül a központi részt rendbe tenni, igazi kisvárosi jelleget ölthetne.

Zámbó Józsefné, közmunkás:
– Nagyon örültünk a hírnek, s mi, helybeliek biztosak vagyunk abban, hogy előbb-utóbb megvalósulhat ez az álom. Számunkra és családjaink számára egyébként az a legfontosabb, hogy megmaradjanak a megélhetést jelentő munkahelyek, s hogy a gyerekeink kulturált intézményekben tanulhassanak, tölthessék szabadidejüket. Ezek a feltételek már most is adottak, így mindannyian bizakodunk a pozitív döntésben.

Kerekes József, zenetanár:
– Őszintén örülünk annak, hogy a településünk önkormányzat meghozta ezt a döntést. Jómagam az idén negyvenéves Szuk Mátyás Ifjúsági Fúvós Zenekar karnagyaként azt mondhatom, hogy az együttes számára is valódi mérföldkő lehetne egy ilyen változás. Eddig is számos helyen és alkalommal koncerteztünk már, ám az külön öröm lenne nekünk, ha az idén nyáron már a Tarnaleleszi Városi Napon léphetnénk fel.

Ivádiné Csirmaz Ágnes, óvodavezető:
– Hosszú évekig vártunk arra, hogy az óvodánk megújuljon. Tavaly végre sikerült ezt megoldani. Nyugodtan mondhatom, hogy a térség egyik legszebb, legtágasabb intézménye lett a Napsugár óvoda, ahová nemcsak leleszi gyerekek járnak. Ez az intézmény felszereltségénél, adottságainál fogva vetekszik bármelyik nagyvárosi intézménnyel, úgyhogy mi boldogan fogadtuk a hírt, és reménykedve várjuk a döntést.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!