Közélet

2015.08.04. 08:10

„Nem vagyok normális” – jelentette ki Fenyő Iván Egerben

A színészt arról kérdeztük, hogyan érti ezt a kijelentését és mi vezette őt a spiritualizmus útjára. Azt is megtudtuk, hogyan motiválja magát a mindennapok kihívásaiban.

Juhász Henrietta


 – Aki híres színész, az még nem feltétlenül jó is – fogalmazta meg gondolatait szerda este az Agria Parkban, a Kultúrszalon vendégeként Fenyő Iván színész, aki mesélt kedvenc főszerepéről és a „kisugárzás” fontosságáról is. Utoljára 2009-ben mutatkozott be egri közönsége előtt színészként a Csörgess meg! című, Máté Gábor rendezte darabban.
– Nekem most valahogy nem elsősorban a színház az életem. Erre akkor döbbentem rá, mikor az ország egyik legjobb teátrumában, a Katona József Színházban dolgoztam – vallotta be, majd hozzátette, hogy a filmezésben talált önmagára. Az idén ősszel mozikba kerülő Veszettek című filmben, melyet Boda Krisztina rendezett, első olvasásra beleszeretett: „éreztem, hogy enyém a szerep” – mesélte a találkozón Fenyő Iván. Végül hosszas fordulatok után és a bizakodó hozzáállásának köszönhetően tényleg övé lett a főszerep. Az amerikai filmek nagy szerelmese bevallotta, 2007-es balesete után nagyot fordult vele a világ.

– Néhány évvel ezelőtt, 2011 végén is volt egy mélypont, mikor nem voltak szerepeim, aztán 2012-ben már szakítottam a barátnőmmel is, elfogyott a pénzem, ekkor rájöttem, hogy boldogtalan vagyok. Azt tudtam ekkorra – a 2007-es események óta –, hogy nem tehetem tönkre magam, de valahogy mégis boldog akartam lenni, így elkezdtem ezért tenni. Innen, ebből született meg a könyvem, ami egy személyes napló közszemlére téve. Sok embernek nyújt erőt, támogatást, segítséget azóta is, naponta kapok leveleket, s ez nagy megtiszteltetés számomra. Néha provokatívnak tűnnek kijelentéseim, például az, hogy „jó színész vagyok”, de mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy felvegyem a harcot a pozitív élet érdekében. Muszáj képmutatás helyett vállalnunk jó és rossz tulajdonságainkat egyaránt. Merjük kimondani a dolgokat – tanácsolta, majd azt is megtudtuk, a lelke mélyén természetesen ő is küzd önmagával.

Abban, hogy mostanság lelkesítő előadásokat tart, és könyvében is ír a kiteljesedés lehetőségeiről, megtalálta útjának egy fontos részét. Halkan azért megjegyezte, nem titkolt álma, hogy egyszer saját filmjeit készítse el, és ezen a téren már jó úton jár, hisz fiókjában több forgatókönyv kezdemény is megbújik.

Fenyő Ivánt arról kérdeztük, hogy érti, mikor kijelenti: „nem vagyok normális”.
– Két jelentése lehet, az egyik az, ahogy egy-két ember vélekedik rólam: beképzeltnek vagy őrültnek tartanak. A normális az, amikor körbenézel a világon, és látod a nagy átlagot – így értem én, hogy nem vagyok normális, azt hiszem: nem tartozom az átlaghoz. Lázadó, különc vagyok: azt érzem, hogy sokszor megyek szembe az árral. Egyre kevésbé akarok megfelelni az embereknek – nyilatkozta érdeklődésünkre a színész. A spiritualizmus felé őt is a nehézségek vezették: elhagyta barátnője, pánikrohamai voltak, verekedésekbe keveredett, végül egy baleset hozta őt vissza a rendes kerékvágásba.

– Idefelé jövet például angol tanításokat hallgattam, egyebek mellett például Oprah motivál, vagy előfordul, hogy spirituális töltetű zenével múlatom az időt a célba vezető úton. A napom úgy indul, hogy jéghideg vízzel lefürdök, jógagyakorlatokat végzek, fél órát meditálok, felírom, miért vagyok hálás, mik a céljaim, és minden pillanatban próbálok éberen jelen lenni – árulta el. Önmagával talán túl szigorúan bánik, de türelemre tanítja magát, így pedig át tudja lépni, meg tudja oldani a kisebb-nagyobb problémákat.

– Nem munkának veszem a színészetet, nem akarok dolgozni, csak azt akarom tenni, amiben jól érzem magam. Ha ezt nem találom, akkor gőzerővel hajtok előre, hogy elérjem, amit szeretnék. Vannak napi céljaim, de a jövőben is látom, hogy hol leszek és mit szeretnék csinálni.

Az átváltozás estje volt
– Mindenki lehet mester, hiszen mindannyian tanítjuk egymást valamire – válaszolta Szarka Jánosnak, a beszélgetés vezetőjének kérdésére Fenyő Iván. Az átváltozás témáját segítették körbejárni Oláh Dezső, Erdő Zoltán és Tar Gergely, a Trio a'' la Kodály formáció tagjai. A jelenlévők nemcsak az együttes múltjába, hanem népi kultúránk mélyébe is tartalmas utazást tehettek. Az est során arra is fény derült, vajon össze lehet-e manapság annyi pénzt „muzsikálni”, amennyi elegendő a megélhetéshez. Az energiák megtestesüléséről az elmúlt néhány évből Fenyő Ivánnak is akadnak tapasztalatai: Észlelések, avagy egy gondolkodó ember naplója című könyvét azt estre is magával hozta.

Ezek is érdekelhetik