Közélet

2015.11.20. 17:30

Gyógyító dallamok, terápiás kezelés

Bizalmi légkörben valamilyen pszichés, mentális probléma feloldása a legfőbb cél Dézsma Györgyné okleveles zeneterapeuta foglalkozásain.

Szomszéd Eszter

A Zeneterápia Európai Napja alkalmából kontinens szerte összefogtak a terapeuták, hogy minél szélesebb réteggel megismertessék a zeneterápia mibenlétét. Az idei európai kampány címe „Let’s play!”, tehát játsszunk!

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében Dézsma Györgyné okleveles zeneterapeuta tartott zenés, mozgásos bemutató foglalkozást a hét első napján gyerekeknek a Zeneterápia Európai Napja alkalmából.

A zeneterápia a művészetterápia egyik ága. Lényege a zenével kiváltott tudatállapot-változás, ami magába foglalja a kedélyállapot, a szociális aktivitás változását, a kliens saját érzelmeinek jobb megértését, egyáltalán: a nem tudatosult lelki tartalmak megélését és feldolgozását. Egyfajta kreatív öngyógyításnak is felfogható.

Az egri foglalkozás előtt Dézsma Györgynét faggattuk a módszerről és arról, hogyan lett belőle zeneterapeuta.

– Húsz éve tanítok hallássérült gyerekeket, nyolc esztendeje logopédiai osztályba járó fiatalokat is az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben 6-tól 16 éves korig – mesélte a zeneterapeuta.

– A hallássérülteknek „Hallás-ritmus-mozgásnevelés” címmel tartok órát, ami készségfejlesztő óra. Ez tág teret nyitott nekem ahhoz, hogy kísérletezgessek, improvizáljak a gyerekekkel. Ilyenkor a beszédfejlesztést zenével, mozgással, tánccal, hangszeres gyakorlatokkal érjük el. Amikor pár éve lehetőségem nyílt, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán elvégezzem a zeneterapeuta szakot, akkor rögtön megragadtam az alkalmat. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert fantasztikus előadásokat hallgattunk, szuper gyakorlatokat végeztünk.

Dézsma Györgyné elmondta: a zeneterapeuta szak elvégzése után, igyekszik minél több módszert bevinni a gyerekek közé, akik azon kívül, hogy hallássérültek, sajnos más problémákkal is meg kell küzdeniük.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Dézsma Györgyné egri zeneterapeuta főleg ütős hangszereket alkalmaz a terápiás óráin. Képünk egy bemutató foglalkozáson készült. Fotó: Szőke Péter
[/caption]

– A különböző beszédproblémák tünetei lehetnek a pszichés gondoknak. A zeneterápiában a zene az eszköz, a tanításban a zene a cél, hogy bizonyos dolgokat megtanuljanak, bizonyos szinteket elérjünk. A zeneterápiának az a lényege, hogy itt meghatározott keretek között – akárcsak a pszichoterápiában – egy végzett terapeuta végezze a terápiát. A kereteket és a célokat a klienssel való beszélgetés során fogalmazzuk meg, s a lényeg, hogy mindezt közösen tegyük meg. Nekem az a feladatom, hogy olyan bizalmi légkört alakítsak ki, amelyben a kliensek megnyílnak, bátran elmondják a gondolataikat és vállalják az érzéseiket. Csak ilyen közegben működik a zeneterápia. Cél lehet valamilyen pszichés, mentális probléma megoldása, illetve feloldása. De abban is segíthet, ha valaki szorongó típus, és szeretne bátrabb lenni egy közösségben – magyarázta Dézsma Györgyné.

A zeneterápia az egri szakember szerint akkor ér el eredményt, ha az adott személy a zenés, énekes, táncos foglalkozás végén azt mondja, hogy jobban érzi magát, felszabadult, átélt egy katarzis élményt. A legjobb, ha a közös zenélés közben rájönnek arra, mi okozza a problémájukat.
– Azt azonban észre kell venni, ha valami már nem az én kompetenciám. Akkor pszichológushoz, pszichiáterhez küldöm a klienseket. A zeneterapeuta feladata az, hogy a felszínen tartsa az embert, és ne hagyja még jobban belesüllyedni a problémájába. Mi kísérjük, visszük és megtartjuk őket – foglalta össze a zeneterapeuta.

A hangszer a kliens „mankója”

Dézsma Györgyné a zeneterápiás óráin elsősorban ütős hangszereket, ritmushangszereket alkalmaz. Kiemelte: a zeneterápiához nem kell tudni hangszeren játszani. – Az emberek sok esetben nem tudják elmondani, mi bántja őket, s hogy ezt kifejezésre tudják juttatni, ahhoz segítségre van szükségük. Ugye, milyen jó érzés előadóként, ha van egy papír, egy „mankó” nálunk, sokkal magabiztosabbak vagyunk? A hangszer is kapaszkodó. A zene segít önmagunk megismerésében, az önkifejezésben. A közös zenélés még inkább felszínre hoz olyan élményeket, melyeket szavakkal nehéz, vagy nem lehet megfogalmazni.

Ezek is érdekelhetik