Közélet

2016.11.14. 18:04

Elhunyt Trojan Marian Józef grafikusművész

A lengyel és a magyar nép közös motívumait, mozzanatait is megörökítette műveiben.

HEOL

Életének 86. évében elhunyt Trojan Marian Józef grafikusművész, aki művészetével, közvetlenségével és elkötelezettségével rendkívül sokat tett a lengyel és a magyar nép kiemelkedően jó viszonyának további erősítéséért. A Népújság és a Hírlap számos alkotását tette közzé, szerkesztőségünk alkotótársként, barátként tekintett rá.

Trojan Marian Józef 1931-ben született a lengyelországi Przemyślben. A II. világháború kitörése után családjával Magyarországra menekült, a háború után visszatért hazájába. A mesterei Marian Stroński, Józef Wilk, Stefan Wyrwicz, Jerzy Panek, Krystyna Wróblewska voltak. 1957-ben visszatért hazánkba. A budapesti Műszaki Egyetem építész karán Boross Gézánál és Nemcsics Antalnál tanult rajzolni.

1960 óta rendszeresen kiállított. Egyéni tárlatai voltak Budapesten, Egerben, Debrecenben, Balatonbogláron, Kaposvárott, Keszthelyen, Krakkóban, Kaliszban, Przemyślben, Rzeszówban, Zielona Górában. Csoportosak Budapesten, Krakkóban, Varsóban, Helsingörben, Bledben, Tarnówban, Miskolcon, Bytomban, Targosviste-ban, Pécsett, Tapolcán, Sint Niklaasban, Székesfehérváron. Munkái megtalálhatók magán- és közgyűjteményekben, Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában, Magyarországon és Lengyelországban.

Főként fa- és linóleummetszeteket készített, amelyeket a valósághű megjelenítés jellemez. Jeles személyiségek, művészek portréin túl tájak, épületek képei is szerepelnek grafikai lapjain. Előszeretettel készített ex-libriseket családtagjainak, barátainak, intézményeknek. A kis formátumú reprezentatív munkákon a tulajdonost találóan jellemző tárgyakkal, idézetekkel, illetve a saját egyedi szimbólumrendszerével (madarak, nap, égbolt) találkozhatunk.

Nagy sikerrel vezetett rajzszakköröket több magyar városban. Jelentős a restaurátori munkája is.

A magyar és lengyel nép közös történelmének nemcsak alkotásain állít emléket, hanem lelkes szervező tevékenységével hozzájárult számos, a kapcsolódási pontokat bizonyító emlékhely (emléktábla, emlékmű) létrejöttéhez. Művészetét szolgálatnak tekintette, kutatva a közös mozzanatokat a lengyel és magyar történelemben. Ennek jegyében született több grafikai sorozata: a Magyar Millecentenárium(1996), a Magyar és lengyel arcképek a szabadságharcban 1948-49 (1996), A két ország jeles személyiségei az elmúlt ezer évben (2000).

Számos díjjal ismerték el munkásságát, íme:  Balatoni II. Kisgrafikai Biennálé különdíja (1972), a Lengyelek Világszövetségének érme és oklevele, a Lengyel Kultúráért érdemérem (1979), Heves Megye Tanácsának Közművelődési Díja (1979), Heves Megye Tanácsának Művészeti Díja (1989), a Lengyel Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztje (1994), a Lengyel Köztársaság Érdemérem Tisztikeresztje (2001).

Tisztelői, barátai november 15-én, kedden 14 órakor vehetnek végső búcsút a művésztől a füzesabonyi telepi temető ravatalozójában.

Címkék#Eger#gyász
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!