Érték

2019.02.25. 20:00

105 nyelven olvasható a Biblia a kincseket rejtő egri bibliotékában

Van egy különleges hely Egerben, ahol a Biblia 105 nyelven található meg, és a három és fél milliméterestől kezdve méter magas könyveket is találhatunk. Itt őrzik Mikes Kelemen törökországi leveleit, de Dante Isteni színjátékának Luxemburgi Zsigmondnak ajánlott példányát is. Az egri Főegyházmegyei Könyvtárban jártunk.

Süli Kinga

A Líceum első emeletén található bibliotékába belépve meglepő hideg és félhomály fogad. Kiderül, a hideg direkt van, a több száz éves berendezésnek és köteteknek nem tenne jót a fűtés, de a világítás korszerűsítésére már az igazgató is gondolt.

– A terem egyfajta klímadobozként működik, fűtés és hűtés nélkül, és ez az 1793-as nyitás óta bevált, az eredeti berendezés és a kötetek is remek állapotban vannak, a padlón kívül minden eredeti. A világítás korszerűsítésére pályázni szeretnénk, ez egy komoly, összetett feladat lenne, de remélhetőleg néhány éven belül megvalósulhat – mondta el Balogh Ferenc. A könyvtár igazgatója a bibliotéka alapításának részleteivel kezdi a bemutatást.

Több száz éves köteteket is őriznek Fotó: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

– Ahogy a Líceumot, úgy a könyvtárunkat is Eszterházy Károly püspök alapította. Abban az időben különleges volt, hogy Eszterházyt már akkor is az egyetemmé válás gondolata vezérelte, és az volt a fő célja, hogy egy egyetemhez méltó könyvtárat hozzon létre. A korszellemtől eltérően nem az foglalkoztatta, hogy mennyire drága vagy szép egy adott mű, azt nézte, eléri-e a megfelelő tudományos színvonalat. Az általa létrehozott alapgyűjteménybe körülbelül 20–22 ezer kötet került, több mint harminc nyelven – ismertette az igazgató. Kiemelte, a könyvtár legnagyobb értéke – a gyönyörű bútorzat és a szemet gyönyörködtető Kracker freskó mellett – hogy az összegyűjtött művek által a 16–17–18. századi tudománynak olyan egységes lenyomata maradt fenn, mint szinte sehol máshol.

A bibliotéka mennyezetére Kracker János Lukács készített freskót, amely a trienti zsinatot ábrázolja. Ezzel kapcsolatban Balogh Ferenc elmondta, Eszterházy eredetileg egy magyar kötődésű, ugyanakkor könyvekkel vagy könyvtárakkal kapcsolatos freskót szeretett volna, de végül a zsinat megjelenítése mellett döntött.

– A püspök szétküldött Európában festőket, hogy keressenek témát, amit megfesthetnek. Találtak is a Vatikánban egy, a Corvinákat és Mátyás királyt ábrázoló művet, elvileg Eszterházy jóvá is hagyta, hogy ez legyen felfestve a könyvtár mennyezetére. Csakhogy egyik egyházmegyei útja során talált egy metszetet, ami a trienti zsinatot ábrázolta, és ez annyira megtetszett neki, hogy végül ezt kellett megfesteni. Az említett zsinat a katolikus egyház legnagyobb megújulásainak egyikét hozta el, Eszterházy pedig ezt úgy kötötte az egyetemhez, hogy az ember vagy a társadalom életében hasonló gyökeres változást a tanulás hozhat el, ezért úgy érezte, a zsinat tökéletesen illik a könyvtárába – részletezte a szakember. Hozzátette, Kracker a zsinat egy ülését ábrázolta, részben valós személyekkel, a tanácskozás fontos témakörei és döntései köszönnek vissza szimbolikusan a freskóról.

A bibliotékába már csak annak megszemlélése miatt is érdemes ellátogatni Fotó: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

Balogh Ferenc kiemelte, a könyvtár kezdeti 20–22 ezres állománya ma már 170 ezerre nőtt, számos különleges példányt is őriznek. Van harminchat középkori kódexük, és száz ősnyomtatványuk is. Utóbbiak azok a művek, amelyek a könyvnyomtatás felfedezése után, 1453 és 1499. december 31. között készültek. A legrégebbi kötetük 11. századi, százöt nyelven van meg a Biblia, a legkisebb könyvük 3,5-ször 3,5 milliméteres, és a Miatyánkot tartalmazza hét nyelven.

Az igazgató aláhúzta, a könyvtár a kezdetek óta nyilvános, Eszterházy számára fontos volt, hogy olvasóként, vagy akár látogatóként bárki betérhessen az intézménybe. A mai napig ezen szellemiség szerint működik a bibliotéka, be lehet iratkozni, lehet böngészni az itt tárolt könyveket, és számos programon is részt lehet venni.

– A könyvtárban összesen nyolc munkatárs dolgozik, általában közös programjaink vannak az egyetemmel, vagy a Bródy Sándor Könyvtárral. Megjelentünk már például a könyvhéten, de az egyetemen, a gólyahéten is. Meg szoktuk kapni a tanszékektől a kötelező olvasmánylistákat is, van olyan olvasmány, ami még az egyetemi könyvtárban sem található meg, csak nálunk, de ez jó, mert bevonzunk új olvasókat, és valós igényeket tudunk kielégíteni. Folyamatosan digitalizáljuk is a nálunk található műveket, elsősorban azokat, amelyek különösen fontosak vagy értékesek, valamint azokat, amelyeket nagyon sok kutató keres. Igyekszünk megtörni azt a kialakult nézetet, hogy mi itt csak a régi könyveket porolgatjuk, vagy hogy múzeum vagyunk. Buzdítok mindenkit, hogy bátran nézzen be hozzánk, akár látogatóként, akár olvasóként – zárta szavait Balogh Ferenc.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában